A Bion-M No. 2 nevű űrhajó, amelyet „Noé bárkájaként” is emlegetnek, számos élőlényt visz magával az űrbe. A 30 napos küldetésben a mikrogravitáció és a megnövekedett kozmikus sugárzás élő szervezetekre gyakorolt hatását vizsgálják az orosz tudósok, hogy segítsék a hosszú távú űrutazások és az űrhajósok egészségügyi ellátásának fejlesztését.
Augusztus 20-án indult a „Noé bárkájaként” is emlegetett Bion-M No. 2 űrhajó a kazahsztáni Bajkonurból – írja a Space.com-ra hivatkozva az index. A fedélzetén rengeteg élőlényt, köztük egereket, rovarokat és más kisebb állatokat visz magával, hogy
a kutatók vizsgálhassák, miként hat a mikrogravitáció és a kozmikus sugárzás az élő szervezetekre.
A küldetés célja, hogy értékes adatokat gyűjtsenek az űrutazás biológiai és orvosi vonatkozásairól, például arról, hogyan alkalmazkodik egy élő szervezet az űrbéli körülményekhez, és hogyan lehet ezeket az ismereteket hasznosítani a hosszú távú emberi űrutazások megtervezésében vagy az űrhajósok egészségügyi ellátásában. A küldetés továbbá a földi orvostudomány számára is szolgáltathat releváns adatokat.
A Bion-M No. 2 a tervek szerint 30 napot tölt majd egy körkörös, nagyjából 97 fokos dőlésszögű pályán, ahol a kozmikus sugárzás szintje lényegesen magasabb lesz, mint a Földhöz közelebb keringő pályákon. A fedélzeten elsősorban egereket vizsgálnak, mivel ezek a rágcsálók genetikailag közel állnak az emberhez,
rövid életciklusuk lehetővé teszi a generációs változások nyomon követését, és különösen érzékenyek a sugárzásra.
Az űrben utazó állatok dobozaiba kamerákat, szenzorokat és chipeket szerelnek, így a kutatók valós időben figyelhetik az egészségi állapotukat. A rendszerek automatikusan gondoskodnak az állatok etetéséről, világításáról, szellőztetéséről és hulladékkezeléséről is. A visszatérés után a tudósok megvizsgálják, milyen változások történtek az állatok szervezetében az űrbeli tartózkodás és a Földre való visszatérés után.
Magyar Állatvédelem, forrás: Index, fotók: Roscosmos
