Sok helyen újra bőgnek a szarvasbikák, de az nem egyértelmű, hogy miért! Az ősz a szarvasbőgés ideje, tehát ez a koratavaszi viselkedés nagyon nem megszokott a szarvasbikáknál.
Somogyban is több területen tapasztalták a vadászok, hogy februárban is bőgtek a szarvasbikák. Somogyváron, Lipótfa környékén, de a Somogy–Baranya határnál is hallották az amúgy ősszel jellegzetes hangot. Az okok nem egyértelműek. De abban egyetértenek a szakemberek, hogy február végén szokatlan a jelenség – írta cikkében a sonline.
Sugár László kaposvári professor emeritus vadbiológus szerint 40–50 évvel ezelőtt is lejegyeztek hasonlót. Akkor azt feltételezték, hogy a vaddisznókocák búgása zavarta meg a bikákat, emiatt indult be újra a bőgés – jegyzi meg a sonline. Szerinte azonban ennél jóval összetettebb a jelenség. Nehéz tisztázni, mi állhat pontosan a háttérben. – Egyáltalán nem jellemző, hogy február vége felé bőgnének a bikák – mondta a portálnak. – Késő tél eleji, vagy november–decemberi bőgésről évtizedekkel ezelőtt is hallottam. Volt olyan vadőr, aki megfigyelte, hogy a búgó koca zavarta meg a gímbikát, tette hozzá a vadbiológus, aki szerint a kései bőgést az is beindíthatja, hogy vetélés miatt újra peteérés van a szarvasteheneknél. – Magzatelhalás miatt újra peteérés és ivarzás nem zárható ki. De ennek kicsi a valószínűsége ennyire későn – mondta. – Egyszer lőttem egy tehenet január végén, aminek teje volt és még borja is. Normálisan egyébként májusban születnek a szarvasborjak, tette hozzá Sugár László.
Nagyon szokatlan
– A mi vadászterületünkön Gyékényesen nem volt utóbőgés. De hallottam másoktól, sőt videót is láttam három bőgő bikáról, amihez hasonlóra nem emlékszem – mondta Kovács Gábor, a Gyékényesi Hármashatár Vadásztársaság elnöke. – Januári bőgést eddig egyszer tapasztaltam, de akkor pár centis hó volt. A bikák az ünő körül forgolódtak, valószínű akkor üzekedett, ami előfordulhat. Az elnök szerint itt nem arról van szó, hogy jön a tavasz és azt „érzik a bikák” – tették hozzá.
Ezzel egyetértett Sugár László vadbiológus is, aki leszögezte, nem a klímaváltozás okozhatja a jelenséget. – Van egy kutatócsoport, amelyik a mikotoxin számlájára írja a magzatelhalásokat. De ugyanúgy fertőzés is okozhat hasonlót, ezt mi is vizsgáltuk itt Kaposváron, mondta a professzor.
Sugár László hozzátette: a kérdés nagyon izgalmas és további kutatásokat érdemelne. Azoknak a vadászoknak pedig, akik utóbőgést tapasztaltak az elmúlt hetekben, azt javasolta, hogy mivel a szarvas nyolc hónapra ellik, érdemes lesz megfigyelni majd ősszel, hogy látnak-e pettyes borjakat a területükön – tette hozzá a Sonline.
(Forrás: Sonline, Fotó: iranyszentendre.hu)