Szokatlanul sok rétisas vadászik a Kardoskúti Fehértó körül! Előfordult, hogy egy megfigyelés alkalmával hét példány is felbukkant!
Hetek óta szokatlanul sok rétisas időzik a Körös-Maros Nemzeti Park Kardoskúti Fehértó részterületén. A tavon tartózkodó többezres daru-, vadlúd- és récecsapatok ugyanis kitűnő táplálékforrást jelentenek számukra – osztotta meg a Körös-Maros Nemzeti Park.
Mint írták, a kardoskúti Fehér-tó és a környező szikes puszták területén nem költenek ugyan rétisasok, de az őszi-téli és a tavaszi vonuláskor mégis gyakran találkozhatunk velük. Az utóbbi hetekben az enyhe időjárásnak és a nagy vízfelületnek köszönhetően igen sok itt a vízimadár. Nyomukban megérkeztek a rétisasok is, akik könnyen megragadják a vadludak, récék, sőt még a darvak gyengébb példányait is.
Igazgatóságuk munkatársai gyakorlatilag minden nap látnak a területen rétisast.
Előfordult, hogy egy megfigyelés alkalmával hét példány is felbukkant.
Több tíz kilométeres távolságból is érkeznek ide kóborló példányok, melyek aztán addig maradnak, amíg a tömeges mennyiségű vízimadár jelen van.
A rétisasok főleg Kelet- és Észak-Európában elterjedtek, de az egész kontinensen találkozhatunk velük. Hazánkban ez a legnagyobb ragadozó madár, szárnyfesztávolsága 190-240 cm közötti. A tojók lényegesen nagyobbak, mint a hímek. A fiatalok sötétbarna színűek, farkuk és csőrük sötét színű. Az idősebb példányok csőre citromsárga, a farkuk fehér és sokkal világosabb a tollruhájuk. Elsősorban halakat, madarakat, de kisebb emlősöket is fogyasztanak – jegyezte meg a Nemzeti Park.
Mivel Magyarországon a rétisas a legkorábban költő madárfaj, így már januárban megfigyelhetjük a párok jellegzetes nászrepülését.
Január végétől már költésbe kezdenek.
Az utóbbi napokban a Fehér-tó környékén több alkalommal figyeltek meg egy helyen kettő vagy akár három rétisast is, tehát napközben kisebb csoportokba verődnek. Az éjszakákat is a területen költik.
(Forrás: Körös-Maros Nemzeti Park, Fotó: Palcsek István Szilárd)