Megnyílt az Élet a tanyaudvaron – Az alföldi tanyák világa című állandó kiállítás a Svájcerájban a Békés vármegyei Szabadkígyóson.
A tárlatot a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum munkatársai alakították ki. Váncsa Klára kurátor, természettudományos muzeológus elmondta: a belépőket kakaskukorékolás, tehénbőgés, gágogás, mekegés és malacvisítás fogadja. Magyarországon kevés kiállítóhely büszkélkedhet el annyi háziállat-prepatárummal, mint ahány itt látható – jegyezte meg.
Az úgynevezett Varázskönyvben – amely egy érintőképernyős pult – elolvasható, mi volt a tanya őse, hogyan építették fel a tanyákat, kik éltek ott, hogyan történt az állatok ellátása. Ugyanitt fotóarchívum és gyerekek számára játékok is elérhetők. Emellett bemutatják az alföldi tanyavilág természeti környezetét, a jellemző állatfajokat, számosat köztük szintén preparátumok segítségével, többnek a hangja is megszólaltatható.
Látható egyebek mellett rétisas, őz, borz, kuvik, fogoly, vadkacsák.
Olvasható Réthy Zsigmondnak, a Szabadkígyósi Tájvédelmi Körzet megalakítójának és vezetőjének, természettudományos muzeológusnak az életútja, és kialakítottak egy gyermekfoglalkoztató részt is a kiállítótérben. Két videósarokban természetfilmek tekinthetők meg a tanyavilág környezetében élő állatokról.
Mint ismert, a Svájceráj névre hallgató épület felújítását 2023 őszén fejezték be, egyik felében kocsimúzeumot, a másik felében a most megnyílt kiállítást alakították ki. A Svájceráj nevet a lakosság ragasztotta egykor az épületre. Itt az 1800-as évek elején gróf Wenckheim József Antal kezdett dohányt termelni; ekkor ugyanis Európában a Napóleon által meghirdetett kontinentális zárlat miatt hiány volt dohányból. Az épület azért áll boltíves oldalfalakból, hogy a dohányleveleket megfelelően tudják szellőztetni, szárítani.
Wenckheim József Antal telepített a birtok nyugati részére egy új falut is azért, hogy ott termeljék a dohányt. Így született meg 1814-ben Újkígyós, a másik település neve pedig Ókígyós lett, amely 1950 óta a Szabadkígyós nevet viseli. Később a gróf állattenyésztéshez hasznosította az épületet, befalazták a boltíves nyílásokat, és a már zárt helyiségbe svájci típusú szarvasmarhákat hozatott tenyésztési céllal. Emiatt nevezte el a nép az épületet Svájcerájnak.
Lelépő, fotók: Békés vármegyei Kormányhivatal