Szlovénia is csatlakozott ahhoz a román kezdeményezéshez, amely a barnamedvék európai uniós (EU) védettségi szintjének csökkentését sürgeti, mert a növekvő állomány egyre nagyobb veszélyt jelent az emberekre és a haszonállatokra.
A szlovén mezőgazdasági minisztérium szerint indokolt a jelenlegi természetvédelmi szabályok felülvizsgálata. Szlovéniában az egyik legsűrűbb Európában a barnamedve-állomány, és a hatóságok szerint egyre gyakoribbak az ember és a medve közötti konfliktusok. A szlovén kormány adatai szerint 2025 tavaszán 954 barnamedve élt az országban, a becslés bizonytalansági tartománya 880 és 1050 egyed között volt.
A tárca szerint Szlovénia kiegyensúlyozott megközelítést tart szükségesnek:
a megelőző intézkedések mellett gyors beavatkozást a problémás egyedek esetében, valamint az állomány aktív kezelését az EU élőhelyvédelmi irányelvének keretein belül.
Ahogyan azt a Magyar Állatvédelem is megírta, Románia azt kéri az Európai Bizottságtól (EB), hogy a farkasok után a medvék szigorú védettségét is vizsgálja felül. Románia szerint Európa barnamedve-állományának jelentős része az országban él, és a növekvő egyedszám halálos támadásokhoz, haszonállat-veszteségekhez és jelentős gazdasági károkhoz vezet.
Több tagállam nagyobb mozgásteret szeretne a nagyragadozók állományának kezelésében. Az EU az év elején már csökkentette a farkasok védettségi szintjét, ami szélesebb lehetőséget ad a tagállamoknak a problémás egyedek kilövésére.
A barnamedvék védelme évek óta vitatott kérdés Szlovéniában. A hatóságok eddig az EU-szabályok alapján, végső eszközként engedélyezett kilövésekkel próbálták szabályozni az állományt, ezeket a döntéseket azonban környezetvédő szervezetek rendszeresen bíróságon támadják meg.
A faj védettségi szintjének módosításához a tagállamok többségének támogatására lenne szükség, ezt követően indíthatná el az EB a jogalkotási folyamatot.
MTI, Magyar Állatvédelem