Szomorú valóság: A kétéltűek fele a kihalás szélén áll! Az oka az éghajlatváltozás, a különféle betegségek és az élőhelyek elpusztítása.
Az éghajlatváltozás, betegségek és az élőhelyek elpusztítása miatt kihalás fenyegeti a világ kétéltűinek 41 százalékát – írja az MTI egy természetvédők által néhány napja nyilvánosságra hozott jelentés alapján.
A több mint ezer természetvédő közreműködésével készült, nyolcezer kétéltű faj példányait vizsgáló dokumentumból kiderül:
az éghajlatváltozás és az emberi tevékenység során felborult a Föld természeti egyensúlya, melynek legnagyobb vesztesei a növény- és állatvilág.
A gerincesek közül a kétéltűek helyzete a legsúlyosabb – őket követik az emlősök 28 százalékos, a hüllők 21 százalékos és a madarak 13 százalékos veszélyeztetettségi aránnyal.
A kétéltűek különösen érzékenyek a környezetük változásaira, részben azért is, mert a bőrükön keresztül lélegeznek. A természetes élőhelyek megszűnése a veszélyeztetett kétéltű fajok 93 százalékát érinti. De egyre nagyobb arányban kerülnek veszélybe betegségek és az éghajlatváltozás miatt.
Az is a probléma része, hogy „a védett területek azonosítását és a természetvédelmi tervezést a legtöbb esetben az emlősök és a madarak igényeihez illesztik” – mutatott rá Jennifer Luedtke, a Nature folyóiratban megjelent tanulmány szerzője, a texasi székhelyű Re:wild nevű nonprofit szervezet természetvédője, a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) kétéltűekkel foglalkozó szakértő csoport vörös listájának helyettes irányítója.
A veszélyeztetett kétéltű fajok nagyobb populációi a Karib-tenger szigetein, Mexikóban, Közép-Amerikában, az Andok trópusi területein, Indiában, Srí Lankán, Kamerunban, Nigériában és Madagaszkáron találhatók.
A legkisebb tengeri emlősfajnak már csak napjai vannak
Valószínűleg teljesen kiírtjuk a vaquitát, a világ legkisebb tengeri emlősét! Már csak 10 példánya maradt a bolygón, ezzel a legveszélyeztetettebb vízi emlős lett.
A kihalás egyre inkább valós fenyegetéssé válik, amellyel számtalan élőlénynek kell szembenéznie az állatvilágban.
ENNEK EGYIK LEGMEGDÖBBENTŐBB BIZONYÍTÉKA, HOGY A MEXIKÓI KALIFORNIAI-ÖBÖLBEN BECSLÉSEK SZERINT MINDÖSSZE 10 VAQUITA MARADT.
Most a Nemzetközi Bálnavadászati Bizottság (IWC) 70 éves történetében először adott ki kihalási riasztást, hogy cselekvésre ösztönözze a világ legkisebb és legveszélyeztetettebb tengeri emlősét – írja az IFLScience.
„A kihalási riadóval azt akartuk elérni, hogy a szélesebb közönséghez eljusson az üzenet, és hogy mindenki megértse, mennyire komoly a helyzet” – mondta a The Guardiannek Dr. Lindsay Porter, az IWC tudományos bizottságának alelnöke.
A vaquita a legkisebb élő cetfajok közé tartozik, méretei 1,2 és 1,5 méter közöttiek – idézi a Magyar Hírlap. Csak a Kaliforniai-öbölben élnek, és a 2017-es 30-ról már csak 10 példány maradt belőlük. A populáció csökkenésének oka, hogy a halászok kopoltyúhálókat használnak. Ez egy speciális lapos háló, amelyet a totoaba halak illegális fogására használnak, amelyeket a jövedelmező hagyományos kínai gyógyászat feketepiacán értékesítenek.
„A KÖZEL HARMINC ÉVE ISMÉTELT FIGYELMEZTETÉSEK ELLENÉRE A VAQUITA A KIHALÁS SZÉLÉN LEBEG A KOPOLTYÚHÁLÓS HALÁSZAT MIATT”
– áll az IWC közleményében.
Az állatok kihalástól való megmentésére tett egyre kétségbeesettebb erőfeszítések közé tartozik, hogy a kormány összefogott Leonardo DiCaprio alapítványával. Igyekeztek a haditengerészet által kiképzett delfineket telepíteni a vanqiták felkutatására. Különböző kísérleteket tettek arra is, hogy összegyűjtsék és egy különlegesen védett tengeri menedékhelyre szállítsák őket. De megpróbáltak tenyésztési programot indítani, ezzel azonban a „tenyészanya” vaquita halála után fel kellett hagyni.
Minden eszközzel harcolnak a hatóságok az illegális halászat ellen
Bár nagyon is reális esély van arra, hogy ez a legkisebb tengeri emlős még a mi életünkben kihaljon, a mexikói haditengerészet által életbe léptetett tervek alapján megpróbáltak egy zéró toleranciájú területet (ZTA) létrehozni 193 betontömb segítségével, hogy megakadályozzák a kopoltyúhálós halászatot. Ez az intézkedés elméletileg 90 százalékkal csökkentette a kopoltyúhálós halászatot ezen a területen belül. Azonben egyesek szerint lehet, hogy a problémát egyáltalán nem oldotta meg, és az illegális halászatot a ZTA terület szélére tolta csak ki.
(Forrás: MTI, Borítókép: Gór Ádám)
Magyar Állatvédelem