Image default

Születésüktől értik az embert a kutyák

A kutatás során igazolták, hogy a segítőkutyáknak szánt kutyakölykök már 8 hetes korukban képesek voltak kommunikálni az emberrel, mindenféle formális trenírozás nélkül is. Ráadásul a vizsgálatok szerint a kutyák génjei nagyban befolyásolták, hogy melyikük hogyan teljesített bizonyos kommunikációs feladatok során. – tette közzé az ipon.hu.

Az ember és a kutya sorsa évezredek óta össze van fonódva. Hogy pontosan mióta, az vita tárgyát képezi, de a becslések szerint valamikor a 14–40 ezer évvel ezelőtt kezdtek el kutyát tartani az emberek. Ez idő alatt a szelíd farkasokból a kutyák jelentős változásokon mentek át, alkalmazkodva az emberrel való kapcsolathoz, és az ember változó életmódjához is. Az utóbbi évszázadokban különösen beindult a célzott kutyatenyésztés, amely során úgy szaporították a kutyákat, hogy azok bizonyos feladatokra legyenek képesek vagy specifikus külsővel rendelkezzenek.

Az egyik dolog, amiben a kutyák rengeteget fejlődtek, az emberrel való kommunikáció. Kedvenceink rendkívüli pontossággal képesek értelmezni, mit akarunk, és érzékenyen reagálnak a gesztusokra, a testtartásra és a szóbeli kommunikációra is. Ebben sokkal jobban, mint bármely más faj a Földön, beleértve legközelebbi főemlős rokonainkat is. Az azonban, hogyan tanulják meg a kutyák az emberrel való kommunikációt, nagyrészt még mindig rejtély, mondja Emily Bray, az új kutatás vezetője, az Arizonai Egyetem kutyakognícióval foglalkozó kutatója (képünkön).

Galéria megnyitása

A vizsgálat során a szakértők arra voltak kíváncsiak, hogy a könnyű kommunikációt lehetővé tevő tényezők vajon szintén genetikusak, és a szelektív tenyésztés során ezeket szándékosan beleválogatták a tenyésztők a korai kutyák kívánatos tulajdonságai közé, vagy tanult készségekről van szó, amelyeket életük során sajátítanak el az állatok.

Ennek feltárása érdekében Bray és csapata 375 segítőkutyának kiképzendő kutyakölyköt vont be a kutatásba. A kutyákat életük későbbi szakaszában intenzív kiképzésnek vetik alá a kaliforniai Canine Companions munkatársai, amely során rengeteg emberi interakcióval találkoznak, de a vizsgálatok elvégzésekor a 8 hetes állatok még anyjukkal és testvéreikkel éltek együtt, és csak rövid időre találkoztak emberrel. A kutatók azért választották ezeket az állatokat, mert közvetlen felmenőikről eleve sok információ állt rendelkezésre, ami megkönnyítette a genetikai vizsgálatokat is.

A kölyköket az ember–kutya-interakciók vizsgálatában jól bevált teszteknek vetették alá, például olyanoknak, amikor valaki rámutatással jelzi a kutyák számára, hol található a táplálék, amelynek a szaga blokkolva van, vagy egy másik gyakorlat, amely során a szemkontaktusra való hajlandóságot vizsgálják.

Galéria megnyitása

Az eredmények alapján a kölykök már az első tesztek során is értették a rámutatásos jelzéseket, és sikeresen megtalálták az elrejtett falatokat. És a szemkontaktust is hajlandók voltak tartani, különösen, ha közben az emberi fél szóban becézgette őket. A kutatók szerint úgy tűnik, hogy a kölyökkutyák kommunikációs képességében megfigyelt varianciák 40 százalékban, vagyis elég magas arányban magyarázhatók a genetikai háttérrel.

Ez az első közvetlen bizonyíték arra, hogy a kutyák társas kogníciójának jelentős része öröklődő tulajdonság, és amely így erős genetikai meghatározottsággal bír, mondja Bray. A jelenlegi kutatás egy nagyobb projekt része, amely során Bray és kollégái később, a kiképzés során is vizsgálni fogják ugyanezen és más kutyák fejlődését. A projekt keretében végzett kutatások alapján annyi már kiderült, hogy a kölyökként kiemelkedően figyelmes állatok 2 éves korukban is nagyon tudnak koncentrálni.

Az még vizsgálat tárgyát képezi, hogy a kölyökként a tesztek során sikeresebbnek bizonyuló állatok számszerűen is sikeresebben végzik-e el a segítőkutya-kiképzést. Bray és kollégái azt is vizsgálják majd, hogy a most azonosított, jelentős részben öröklődő szociális-kommunikációs tulajdonságok milyen génekhez köthetők, és hogy ezek alapján megjósolható-e előre, hogy mennyire alkalmas segítőkutyának egy-egy kölyök, illetve kutyafajta. A szakértők egyúttal arra is kíváncsiak, hogy a nem genetikai tényezők, például a kölykök korai környezete, az anya viselkedése és egyebek, mennyiben befolyásolja későbbi fejlődésüket.

magyarallatvedelem.hu

KAPCSOLÓDÓ

Döbbenetes állapotban lévő csontsovány kutya életét mentették meg

magyarallatvedo

GoPrót lopott egy papagáj, majd forgatott egy rövidfilmet

magyarallatvedo

12,6 kilogrammos tumort távolítottak el egy németjuhászból

magyarallatvedo