“Apa nélküli” szűznemzéssel hozott világra 14 utódot egy boa Angliában! Az eset azért is meglepte az állat gondozóját, mert eddig azt hitte, hogy a kígyó hím.
Nem párzott, mégis 14 utódot hozott a világra egy boa Angliában – írja a BBC forrásaira hivatkozva a 24.hu. Az eset azért is meglepte az állat gondozóját, mert eddig azt hitte, hogy a kígyó hím.
Mint írták, a szóban forgó hüllő egy 13 éves közönséges óriáskígyó (Boa constrictor), akit Ronaldónak hívnak. Pete Quinlan 9 évvel ezelőtt fogadta őt örökbe, azóta pedig egy hím sem került a közelébe, tehát kétségtelen, hogy partenogenezissel, azaz szűznemzéssel szaporodott. Ez egy olyan aszexuális szaporodási forma, amelyhez nincs szükség hímre, az egyedfejlődés csak a petesejtből indul meg, a hímivarsejtek részvétele nélkül.
Vagyis leegyszerűsítve az állat ilyenkor klónozza saját magát – hangsúlyozta a 24.hu.
Ez a jelenség ritka a gerinces állatoknál, de megfigyelték már cápáknál, madaraknál, gyíkoknál és egy krokodilnál is. Idén februárban pedig egy tüskésrája is így termékenyülhetett meg, amelyről korábban az a hír járta, hogy egy cápával párosodhatott. Ezt a lehetőséget viszont a tudósok kizárták, mivel a két állat nem elég közeli rokon ahhoz, hogy közös utódot hozhassanak létre.
Tavaly szintén “apa nélküli” szűznemzéssel hozott világra utódot egy cápa a chicagoi állatkertben!
Ez volt a második dokumentált eset ennél a fajnál, hogy fogságban szűznemzés történt.
Egy Hemiscyllium ocellatum cápa bébi jött világra augusztusban a Brookfieldi Állatkertben egy olyan petéből, amit nem termékenyített meg hím cápa – írja a Live Science cikkére hivatkozva a Halazin.
Az állatkert november 1-én jelentette be az esetet, a nőstény cápa úgy hozott létre utódot, hogy 4 éve nem találkozott hím cápával. A szülés augusztus 23-án történt, 5 hónapos inkubációs periódus után. Az állatgondozók a cápa bébit elrejtették a nyilvánosság elől 2 hónapig. Egy ideig megfigyelés alatt tartották, de most közölték, hogy a 13-15 centiméteres nőstény cápát bemutatják az állatkert “Élő Partvidékek” részében – közölte az Origo.
A PARTENOGENÉZIS (SZŰZNEMZÉS) VISZONYLAG RITKA AZ OLYAN KOMPLEX GERINCESEKNÉL, MINT PÉLDÁUL A CÁPÁK.
A partenogenézis aszexuális reprodukció olyan fajoknál, melyek általában szexuális úton szaporodnak A jelenséget megfigyelték fogságban lévő madaraknál, cápáknál, gyíkoknál és kígyóknál, és júniusban a tudósok feljegyezték a valaha történt első partenogenézist krokodilnál. A partenogenézisre képes fajok nőstényei képesek olyan petéket létrehozni, melyek tartalmazzák az összes genetikai információt, ami szükséges a szaporodáshoz – írják.
AZ EMLŐSÖK – KÖZTÜK AZ EMBER IS – NEM KÉPESEK ASZEXUÁLISAN SZAPORODNI, MERT SZÜKSÉGESEK BIZONYOS A SPERMÁTÓL SZÁRMAZÓ GÉNEK A REPRODUKCIÓHOZ.
A nőstény cápa 2019-ben érkezett a Brookfieldi Állatkerbe egy új-angliai akváriumból; innen jelentették az első ismert Hemiscyllium ocellatum cápa partenogenézist. Azóta a nőstény nem lakott együtt hímmel. Tavaly, 7 évesen érte el a szexuális érettséget és elkezdett havonta 2-4 petét lerakni.
Az egyik petéből embrió lett anélkül, hogy hím genetikai anyag megtermékenyítette volna. A partenogenézissel született kölykök nagyon érzékenyek tudnak lenni, de úgy tűnik ez az újszülött egészséges.
A HEMISCYLLIUM OCELLATUM CÁPÁK LEGINKÁBB ÉJSZAKAI ÁLLATOK ÉS 1.1 MÉTER HOSSZÚRA NŐNEK. EZEK A CÁPÁK AUSZTRÁLIÁBAN, QUEENSLAND PARTJAI MELLETT A NAGY-KORALLZÁTONYBAN ÉLNEK A CAPE YORK-FÉLSZIGET ÉSZAKI CSÜCSKÉTŐL A CAPRICORN ÉS A BUNKER-CSOPORT SZIGETEIIG ÉS ZÁTONYAIIG.
Melluszonyaik felett lévő nagy szem alakú foltjaikról kapták nevüket; ezektől a foltoktól nagyobbnak tűnnek, mint amilyenek. Ezek a faj kis távolságokat sétál a homokos tengerfenéken ez a faj preferált élőhelye – és izmos melluszonyaikat használják a tengerfenékre landoláshoz.
(Forrás: 24.hu/BBC – Live Science: Halazin/ https://www.livescience.com/ Fotó: Jim Schulz/CZS-Brookfield Zoo)