Tündéri takin született a Fővárosi Állatkertben. A közismertebb állatok közül inkább a juhok és a kecskék állnak a takinokkal közelebbi rokonságban.
Egyre gyakrabban lehet látni a kifutóban a február 25-én született, tehát már tíznapos takin gyereket – írja a Fővárosi Állat-és Növénykert. Sokat bukfencezik, ugrál, és már a meredek sziklaoldalon való mászással is megpróbálkozott. Tegnap pedig a féltestvére is megszületett – osztotta meg örömmel az állatkert.
Mint írják, a február és a március hónap a takinok világra jövetelének jellemző szezonja. A párzási időszak ugyanis a nyár második felében szokott lenni, amelyet aztán 200-220 napos vemhességi idő követ. Három felnőtt állatuk közül Janek, a most ötéves hím születésnapja február 25-ére, a két négyéves nőstény közül Mankáé február 20-ra, Pankáé pedig március 7-re esik.
A most született kistakinok is tartják a menetrendet: Panka borja, február 25-én (vagyis az apja születésnapján) jött a világra. Mankáé pedig a tegnapi napon, tehát március 5-én. Az idősebbik, ma már tíznapos jövevény gyakran látható is a kifutóban. Sokat ugrál, bukfencezik, sőt már a sziklamászással is megpróbálkozott. A legifjabb takinnak viszont még kell egy kis nyugalom, ezért ő és Manka ma még biztosan nem lesz látható – írták.
Azzal, hogy a Budapesti Állatkertben takinokkal is foglalkoznak, mindjárt kétféle küldetést is teljesít az állatkert. Az egyik az ismeretterjesztés. Hiszen amíg az elefántok, a zsiráfok, vagy éppen a gorillák a legtöbb ember számára viszonylag ismerősek, a takinok egyáltalán nem számítanak közismert állatnak. Tehát bemutatásukkal újabb állatot helyeznek el a nagyközönség mentális térképén, érzékeltetve egyúttal az élővilág sokféleségét is.
Egyre ritkulóban vannak a takinok
A másik küldetésük pedig a természetvédelem, ebben az esetben a ritkulóban lévő takinok megőrzése. Az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetsége, amelynek a Fővárosi Állatkert is tagja, más fenyegetett fajok mellett a takinok természetvédelmi célú állatkerti szaporítását is egész Európára kiterjedő tenyészprogrammal hangolja össze. És így minden állatkerti kistakin születése hozzájárul ezeknek a különleges patásoknak a megőrzéséhez.
A takinokat – tekintélyes méreteik miatt – sok látogatónk a bölények, vagy éppen a jakok közeli rokonának gondolja. A közismertebb állatok közül azonban inkább a juhok és a kecskék állnak a takinokkal közelebbi rokonságban – osztották meg. Mozgásukat, viselkedésüket látva valójában nem is nehéz ezt elhinni, hiszen a takinok vadkecskére, vadjuhokra emlékeztető ügyességgel másznak sziklára. Egy finomabb levél elérése érdekében akár két lábra is fel tudnak állni.
A takinok Ázsia szívének hegyei közt, a Himalája keleti vidékén, illetve a szomszédos magashegyi élőhelyeken őshonosak. A helyi viszonyokhoz való alkalmazkodás jegyében ezen a területen belül többféle típusuk alakult ki. A tudomány négy ilyen típust ismer, abban azonban vita van, hogy ezek ugyanazon faj különböző alfajainak, vagy négy különálló fajnak tekinthetők-e. Tartásukban meglehetősen nagy tapasztalata van au intézménynek. Korábban szecsuáni és mismi takinokat is tartottak, 2020 óta pedig a most is látható aranyszőrű takinok képviselik Állatkertükben ezeket a patásokat.
(Forrás: Fővárosi Állat- és Növénykert)