Image default

Több ezres seregélycsapatok állomásoznak a Körös-Maros Nemzeti Parknál

Több ezres seregélycsapatok állomásoznak a Körös-Maros Nemzeti Parknál

Ha az alkonyati órákban a Körös-Maros Nemzeti Park tájait járva feltekintünk az égre, érdekes jelenségeket, valóságos madárfelhőket figyelhetünk meg. A seregélyek népes, több ezres, vagy akár több tízezres csapatai keresnek ilyenkor éjszakázóhelyet – írta a Körös-Maros Nemzeti Park.

Mint írták, a seregélyek tavasszal és nyáron, a költési időszakban szétszórt életmódot folytatnak, bár szeretnek egymáshoz közel fészkelni. A nyár végéhez közeledve azonban, amikor már az összes fióka kirepül, egyre nagyobb csapatokban látjuk őket mozogni. Eleinte még csak néhány tucatnyi madár van együtt a gyepeken és főként a szántóföldeken. Előszeretettel keresik a varjak, illetve a bíbicek társaságát és szívesen követik a nagyobb szürkemarha gulyákat.

Az őszi időszakban jól megfigyelhető, hogy nappal csak kisebb csapatok táplálkoznak együtt, melyek aztán az alkonyati órákban összeolvadnak. Ahogy egyre lejjebb megy a nap, úgy jönnek össze a bevált éjszakázóhelyek környékén és egyre nagyobb csapatokban hömpölyögnek az égen. Ez a látványos együtt repülés akár egy-másfél óráig is eltarthat. A célja, hogy minden kisebb csapat felfedezze a nagyobb tömeget, csatlakozzon hozzájuk és együtt töltsék az éjszakát. Előszeretettel keresnek fel nádasokat, parkokat, sűrű aljnövényzetű gyepeket, de akár hidakon, épületeken is éjszakázhatnak. A népes csapatok nagyobb biztonságot nyújtanak, onnan nehezebben tud egy arra vetődő karvaly kiszakítani egy-egy madarat.

A seregélyek rövid távú vonulók.

A nálunk költő példányok Horvátországban, vagy a Balkánon töltik a telet, ahová általában októberben vonulnak el. Vannak kisebb áttelelő csapatok is, főleg ha nem túl hideg a tél és találnak táplálékot is.

A népes seregélycsapatok jelenlétére a hangjuk is felhívhatja a figyelmet. Érdekesség, hogy az énekük több énekesmadár utánzásából áll össze. Mindig olyan madarakat utánoznak, amelyek az adott seregélyállomány költőhelyén élnek. Másképp „dalolnak” tehát azok a példányok, amelyek nálunk, s megint másképp, amelyek tőlünk távolabb, messzi országokban költenek. Rendkívül okos madarak, még a géphangokat, sőt az emberi beszédet is képesek utánozni – tette hozzá a Park.

(Forrás: Körös-Maros Nemzeti Park, A fotó illusztráció, készítette Balla Tihamér)

Magyar Állatvédelem