Amerikai tudósok Chicago környékén gyűjtött tojásmintákból elemezték a madarak fészkelési szokásait, és megállapították, hogy a vizsgált 72 madárfajnak – amelyekről történelmi és modern adatok is rendelkezésre állnak – körülbelül az egyharmada most sokkal korábban fészkel, mint egy évszázada – tette közzé az elobolygonk.hu.
Ezek a fajok – köztük a kék vércse, a pacsirta és a mezei veréb – átlagosan 25 nappal korábban rakják le első tojásaikat, mint 100 évvel ezelőtt. A kutatás rámutat: a légkör felmelegedése valószínűleg felborítja a folyamatot, amely sokáig megingathatatlannak tűnt. John Bates, a Field Múzeum madarakkal foglalkozó kurátora és a tanulmány vezető szerzője szerint „amit látunk, az egyértelműen abba az irányba mutat, hogy az éghajlatváltozás jelentős hatással van a madarak viselkedésére”.
A Journal of Animal Ecology című folyóiratban megjelent tanulmány az 1880 és 1920 között madártojásokról gyűjtött feljegyzésekre, valamint a Field Múzeumban dolgozó Bill Strausberger és a chicagói Illinois Egyetemen dolgozó Chris Whelan kutatására támaszkodott.
A madarak a fészkelést a tavasz más eseményeihez, például a növények rügyfakadásához és a rovarok számának növekedéséhez igazítják. Az éghajlatváltozás azonban felborította a megszokott ritmust.
Az Egyesült Államokban a medvék korábban ébrednek fel a téli álomból, a cseresznye-, őszibarack-, körte-, alma- és szilvafák pedig hetekkel korábban virágoznak, mint korábban. Nagy-Britanniában a növények 1987 és 2019 között egy teljes hónappal korábban virágoztak, mint 1986 előtt. Amerikai tudósok Chicago környékén gyűjtött tojásmintákból elemezték a madarak fészkelési szokásait, és megállapították, hogy a vizsgált 72 madárfajnak – amelyekről történelmi és modern adatok is rendelkezésre állnak – körülbelül az egyharmada most sokkal korábban fészkel, mint egy évszázada.
Ezek a fajok – köztük a kék vércse, a pacsirta és a mezei veréb – átlagosan 25 nappal korábban rakják le első tojásaikat, mint 100 évvel ezelőtt. A kutatás rámutat: a légkör felmelegedése valószínűleg felborítja a folyamatot, amely sokáig megingathatatlannak tűnt. John Bates, a Field Múzeum madarakkal foglalkozó kurátora és a tanulmány vezető szerzője szerint „amit látunk, az egyértelműen abba az irányba mutat, hogy az éghajlatváltozás jelentős hatással van a madarak viselkedésére”.
A Journal of Animal Ecology című folyóiratban megjelent tanulmány az 1880 és 1920 között madártojásokról gyűjtött feljegyzésekre, valamint a Field Múzeumban dolgozó Bill Strausberger és a chicagói Illinois Egyetemen dolgozó Chris Whelan kutatására támaszkodott.
A madarak a fészkelést a tavasz más eseményeihez, például a növények rügyfakadásához és a rovarok számának növekedéséhez igazítják. Az éghajlatváltozás azonban felborította a megszokott ritmust.
Az Egyesült Államokban a medvék korábban ébrednek fel a téli álomból, a cseresznye-, őszibarack-, körte-, alma- és szilvafák pedig hetekkel korábban virágoznak, mint korábban. Nagy-Britanniában a növények 1987 és 2019 között egy teljes hónappal korábban virágoztak, mint 1986 előtt.
„A tavaszok egyre változékonyabbá válnak, és ez áldozatokat követel” – fűzte hozzá. Nagy szerepet játszhat számos madárfaj populációjának csökkenésében az évszakok összekuszálódása olyan egyéb tényezőkkel együtt, mint az élőhelyek elvesztése és a növényvédő szerek válogatás nélküli használata.
Egy 2020-ban készült tanulmány arról tájékoztatott, hogy 1970 óta közel 3 milliárd madár tűnt el az Egyesült Államokból és Kanadából, ami az összes madárfaj közel egyharmadát jelenti. A kutatók szerint a veszteségek „elképesztőek” voltak, legsúlyosabban a verebek, a feketerigók, a pacsirták és a pintyek populációja csökkent.
Fotó: Getty Images