Ritka természetvédelmi esemény történt június 6-án a Körös-Maros Nemzeti Park Dévaványai-Ecsegi puszták részterületén: az éjjeli lámpázás során két törpeszendert is sikerült megfigyelni, ami a faj szűkös hazai előfordulását tekintve rendkívül jelentős eredmény.
Éjjeli lámpázás a pusztán
A nemzeti park szakemberei június 6-án éjszakai fénycsapdás vizsgálatot (lámpázást) tartottak a Szarka-lapos nevű területen. A felmérés során 37 különböző lepkefajt sikerült azonosítani – köztük két példányt a hazánkban védett törpeszenderből (Proserpinus proserpina).
Ez már önmagában is különlegesnek számít, hiszen a hazai megfigyelések szerint általában egyetlen példány bukkan fel egy-egy lámpázás során – ha egyáltalán. A mostani kettős megfigyelés arra utalhat, hogy a térségben jelentősebb állománya élhet ennek a különösen ritka fajnak.
Miért olyan különleges a törpeszender?
A törpeszender egy euroszibériai elterjedésű, védett lepkefaj, amely elsősorban nedves élőhelyekhez kötődik. Magyarországon lokálisan fordul elő, és igen ritka vendégnek számít: az ízeltlábúak.hu platformon mindössze 57 hazai megfigyelése szerepel, a Tiszántúlon pedig különösen ritkának számít.
A természetvédelmi értéke 50 000 forint, és a faj Natura 2000-es jelölőfajként uniós szinten is kiemelt védelmet élvez. A Körös-Maros Nemzeti Park korábbi felmérései alapján a területen tíznél is kevesebb dokumentált előfordulása ismert – a mostani megfigyelés tehát valódi örömhír a természetvédelem számára.
A törpeszender életmódja és élőhelyei
Nevéhez hűen a törpeszender a kisebb termetű szenderek közé tartozik, szárnyainak fesztávolsága 40–50 mm. Egyetlen nemzedéke van évente, fő rajzási ideje májusban van, de már április végétől megjelenhet, és akár június végéig is aktív maradhat.
Éjszakai lepke, de már alkonyatkor is szárnyra kel, és lebegve táplálkozik virágok előtt – hosszú pödörnyelvével nektárt szívogat. Kedveli az ajakos virágú növényeket, de gyakran látogatja a szarkalábfajokat is.
A párzás után a nőstény apró zöld petéit a füzény-, ligetszépe- és füzikefajokra rakja le. A hernyók több héten át fejlődnek, majd talajrepedésben bábozódnak. A hernyók május végétől augusztus elejéig kereshetők a tápnövényeken.
Csak ott él meg, ahol a víz is jelen van
A törpeszender meleg- és nedvességkedvelő faj, így kizárólag olyan területeken maradhat fenn, ahol az év teljes időszakában biztosított a nedves mikroklíma. Ilyen élőhelyek lehetnek:
-
patak- és folyóparti magaskórósok,
-
időszakos vízállások alatti kaszálatlan, nem legeltetett rétek,
-
természetes vízjárások nyomvonalai.
A Szarka-lapos éppen ilyen hely: egykori vízjárásának medre és a hagyományos élőhelykezelés együttese remélhetőleg még sokáig biztosítja a ritka faj fennmaradását.
Természetvédelem a gyakorlatban
A június 6-i lámpázás eredménye rámutat: a természetvédelmi munka nemcsak fajlistákban, hanem konkrét élőhelyek megőrzésében és a biológiai sokféleség megfigyelésében is testet ölt. A törpeszender jelenléte pedig azt mutatja, hogy ezek az erőfeszítések valóban eredményesek lehetnek.
KMNP – Magyar Állatvédelem
fotók: Kalotás Zsolt – KMNP