Hamarosan teljes nászruhában pompáznak a túzokkakasaink! A nyakukon már megjelentek az első vörös tollak, s bajusztollaik is növekedésnek indultak.
A Körös-Maros Nemzeti Park tájain élő túzokkakasok már megkezdték a részleges vedlést, készülnek a nászidőszakra. Nyakukon megjelentek az első vörös tollak, s bajusztollaik is növekedésnek indultak – közölte honlapján a Körös-Maros Nemzeti Park.
A túzoktojók évente csak egyszer, nyáron vedlenek. A kakasok azonban a nyári teljes vedlés mellett a téli időszakban is részleges vedlésen esnek át. Már decembertől elkezdik váltani tollruhájukat: szürke nyaktollazatukat vörösre cserélik, és fehér bajusztollakat növesztenek. Január végén a legtöbb kakasnál már 2-3 cm-es bajusztollakat láthatunk. E folyamat célja, hogy mire áprilisban elérkezik a dürgés ideje, addigra teljes díszben, pompás nászruhában tetszelegjelek a tojók előtt – jegyezte meg a Nemzeti Park.
A kakasoknál a bajusztollak egyben kormeghatározó bélyegek is: éveik számával párhuzamosan egyre több bajusztolluk van. A dürgések következtében idővel a nyakuk is megvastagszik, így ebből is következtetni lehet a korukra.
Rekordszámú, 781 madárból álló túzoksereg állomásozik a Dévaványai-síkon! Ez Közép-Európa legnagyobb túzokállománya!
Január közepén, az országos túzokszinkron keretében, a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság szakemberei is megszámolták a területükön élő túzokokat. A Dévaványai-síkon rekordszámú,
összesen 781 madarat regisztráltak,
ez Közép-Európa legnagyobb túzokállománya – osztotta meg örömmel a Körös-Maros Nemzeti Park.
Mint kiemelték, Igazgatóságuk munkatársai bejárták a túzokcsapatok korábbi években, évtizedekben beazonosított, téli előfordulási helyeit. A túzokok által kevésbé kedvelt területeket is érintették annak érdekében, hogy térségi szinten lefedjék egy-egy állomány életterét. A csapatok megtalálását segítették a korábbi években műholdas jeladóval ellátott madarakról szerzett információk is. Kiderült, hogy az egyik jeladós madár Dévaványa térségében tartózkodik, a másikat pedig a szomszédos Romániában, a partiumi területen figyelték meg, egy korábban Dévaványán meggyűrűzött túzokkal együtt. Mindezek alapján a szakemberek számára nyilvánvaló, hogy a dél-tiszántúli és a partiumi régió madarai szoros kapcsolatban vannak egymással.
A dévaványai térségben minden korábbinál több túzokot találtak
A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság illetékességi területén három túzokállományt ismernek. Az egyik a Csanádi pusztákon, a másik a Kis-Sárréten, a harmadik, egyben a legnagyobb létszámú állomány pedig a Dévaványai-síkon él. A mostani enyhe télen a túzokok nemcsak az ilyenkor használatos repceföldeket keresik fel, hanem találnak még táplálékot a lucernaföldeken, gyepterületeken is.
A dévaványai térségben minden korábbinál több túzokot találtak.
A számlálások 781 példány jelenlétét mutatták ki, amelyből 332 kakas és 449 tojó volt. Mivel a január közepi időpontban nemcsak térségi, hanem országos szinkronszámlálás is volt, így megismerhették a Magyarországon egyidőben előforduló túzokok összlétszámát. Mára ismertté vált, hogy hazánkban 1899 túzok él, ami az ezredforduló utáni időszakban az eddigi legnagyobb létszámú magyar állomány – tette hozzá a Nemzeti Park.
Számos tényező együttállásának köszönhető, hogy ilyen rekordszámú túzokot sikerült találni. Jól bejárhatók voltak az élőhelyek, sok csapat előfordulási helyét már korábbról is ismertük, jó volt az éves túzokszaporulat és jó természeti környezetet kínáltak számukra az agrár-környezetgazdálkodási programban résztvevő gazdálkodók nagy kiterjedésű földterületei – árulta el a Park.
Az Igazgatóság munkatársai a Dévaványai-síkon talált 781 példányon kívül a Csanádi pusztákon 26, míg a Kis-Sárréten 56 túzokot regisztráltak. A Körös-Maros Nemzeti Parkban tehát összesen 863 túzokot azonosítottak, ami a mostani szinkronszámlálás eredményének több mint 45 százaléka.
(Forrás KMNPI, A fotók Szél Antal István)