Egyre több ügyészségi fellépés környezet- és állatvédelmi ügyekben

Az ügyészség minden évben összefoglalja előző évi tevékenységének fontosabb adatait. A beszámolót az Országgyűlésnek a legfőbb ügyész nyújtja be.

Nyilvánosságra hozta a legfőbb ügyész az ügyészség 2024. évi tevékenységéről szóló országgyűlési beszámolót, amelyből egyértelműen kiderül: a környezet-, természet- és állatvédelmi jogsértések elleni fellépés nemcsak folytatódott, hanem több területen erősödött is az elmúlt évben.

A hivatalos adatok szerint 2024-ben 6,3 százalékkal emelkedett a környezetvédelmi, természetvédelmi és állatvédelmi ügyekhez kapcsolódó kiemelt ügyészi intézkedések száma az előző évhez képest. Ez azt jelenti, hogy egyre több esetben tartotta indokoltnak az ügyészség a határozott, érdemi beavatkozást.

Kevesebb jelzés, több valódi eljárás

Érdekes változás, hogy miközben 21 százalékkal csökkent a kisebb súlyú jogsértések miatt benyújtott ügyészi jelzések száma, közel 22 százalékkal nőtt azoknak az eseteknek a száma, amikor az ügyészség konkrét eljárást kezdeményezett a környezetvédelmi hatóságoknál.

Ez arra utal, hogy a hangsúly egyre inkább a valóban súlyos, tényleges károkozással járó ügyekre helyeződik át, nem pusztán figyelemfelhívó jelzésekre.

Minden támadott döntés jogsértő volt

A beszámoló egyik legmeglepőbb adata, hogy a megalapozatlan közigazgatási döntésekkel szembeni fellépés 37,5 százalékkal nőtt:

• összesen 22 alkalommal nyújtott be az ügyészség felhívást,

• minden egyes esetben eredményesen.

Ez azt jelenti, hogy valamennyi támadott döntés jogsértőnek bizonyult, ami komoly kérdéseket vet fel a hatósági gyakorlat minőségével kapcsolatban.

Több büntetőeljárás állatkínzás és természetkárosítás miatt

A legsúlyosabb jogsértések esetében – különösen

• állatkínzás,

• természetkárosítás,

• valamint a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése miatt – az ügyészség 5,2 százalékkal több felelősségre vonást kezdeményezett, mint egy évvel korábban.

Ez számokban:

• 282 büntetőeljárás megindítását,

• és 2 szabálysértési eljárást jelentett.

Emellett környezetveszélyeztető vagy természetkárosító tevékenységek miatt 6 perelhárító felhívást is benyújtottak – mindegyik sikeres volt.

Összességében a környezetvédelmi tárgyú érdemi ügyészi intézkedések száma 2022-höz képest több mint 50 százalékkal nőtt, ami hosszabb távú, egyértelmű trendet jelez.

Fontos fordulat az állatvédelmi perekben

A beszámoló egy jelentős jogi változásra is rámutat. 2024-ben az ügyészség 88 százalékkal kevesebb keresetet nyújtott be a természetben vagy védett élő szervezetekben okozott károk megtérítése iránt:

• mindössze 6 kereset indult,

• és a már lezárult ügyekben a bíróság minden esetben helyt adott.

A csökkenés oka nem az ügyek hiánya, hanem az Alkotmánybíróság 13/2024. (V. 30.) számú határozata, amely kimondta:
az állatvédelmi jogsértések esetében nem alkalmazható párhuzamosan büntető jellegű szankció és magánjogi eltiltás (ne bis in idem elv).

Ennek következményeként az ügyészség már nem indíthat keresetet az állatvédelmi szabályokat sértő magatartástól való eltiltás érdekében, ha az ügy büntetőjogi következményekkel is jár.

Mit jelent mindez a gyakorlatban?

A számok alapján világosan látszik:

• az ügyészség egyre következetesebben lép fel a súlyos környezet- és állatvédelmi jogsértésekkel szemben,

• ugyanakkor a jogi környezet változása új keretek közé szorítja az állatvédelmi fellépés egy részét.

A kérdés immár az, hogy a jogalkalmazás szigorodása mellett a jogszabályi környezet képes lesz-e lépést tartani az állatkínzás és környezetkárosítás elleni társadalmi elvárásokkal.

Magyar Állatvédelem