Image default

Újabb aggasztó tünetek a szibériai tundráról

A Woodwell Klímakutató Központ három új krátert azonosított a szibériai régió ingatag permafrosztjában.

A kutatók évek óta tapasztalják, hogy óriási lyukak keletkeznek Szibéria nyugati részén, pontosabban a Jamal-félszigeten. Az első ilyen kráternek, melyet még 2014-ben fedeztek fel, az átmérője 80 méter volt. Azóta a tudósok további hat krátert találtak Jamalban és a közeli Gidai-félszigeten, tavaly pedig egy hetedik kráter is felbukkant, melynek mélysége egy fél focipályányi volt.

A kutatók feltételezése szerint az olvadással felszabaduló és felhalmozódó metán robbanása felelős a kráterek kialakulásáért.

Ahhoz, hogy többet megtudjanak ezekről a lyukakról, a kutatók a szibériai Jamal- és Gidai-félszigetek műholdas adatait használták fel. A Google Earth Engine segítségével  létre tudták hozni a régió mesterséges intelligencián alapuló modelljét, amely mind a hét korábban felfedezett krátert megtalálta, ezenkívül három újat azonosított.

A szakemberek azt találták, hogy a kráterek a föld alatt húzódó, vizet tartalmazó közettömegekből – úgynevezett talikokból – jönnek létre. Ezek a felmelegedő sarkvidéki tavak alatt kialakuló képződmények gyakran metánnal telítődnek, ami robbanáshoz vezet.

A vizsgálat azt is feltárta, hogy 1984 és 2017 között a vizsgált terület körülbelül 5 százalékánál jelentős ökoszisztéma-átalakulás zajlott le: megváltozott a növényzet, a terület magassága és vízszintje is. A régió egyes részei lesüllyedtek, és egész tavak tűntek el. De ezek a változások nem csak az északi-sarkvidéki ökoszisztémát és a helyi lakosság megélhetését veszélyeztetik: a metán felszabadulása a bolygó légkörének egészére nézve kockázatot jelent.

Élő bolygónk, kép: Siberian Times

KAPCSOLÓDÓ

Németh Lajos: „A környezetvédelem témakörben van tanulnivalónk”

magyarallatvedo

A klímaváltozás reménytelen kihívás elé állítja az erdeinket

magyarallatvedo

Klíma és időjárás: pár napos és fél évszázados távlatok

magyarallatvedo