Írtó cuki vikunya született Veszprémben! Ez egy különleges pillanat az állatkert életében, hisz ő az első kis vikunya, aki a Veszprémi Állatkertben született.
Tavaszi bébibumm a Veszprémi Állatkertben – újabb csöppség érkezett! – számolt be közösségi oldalán az örömhírről a Veszprémi Állatkert.
Mint kiemelték, ezúttal egy bájos kis vikunya édesíti meg az állatkert mindennapjait. „Ez egy különleges pillanat állatkertünk életében, hisz ő az első kis vikunya, aki a Veszprémi Állatkertben született. Annyira aranyos, hogy szerintünk ő lesz a nap sztárja. Ha szeretnétek személyesen is megcsodálni, akkor akár már ma vagy a hosszú hétvégén is találkozhattok vele!” – zárta bejegyzését az Állatkert.
A vikunya
A vikunya őshonos Argentína, Bolívia, Chile, Peru területein és betelepítésre került Ecuadorban. Az összlétszám növekvőben van a védett területeken, becslések szerint összességében 350 000 egyed élhet ezekben az országokban. Legnagyobb állománya Peruban van, a teljes állomány fele itt él.
Vállmagassága körülbelül 90 centiméter, testtömege 50 kilogramm körüli. A tevefélék közül a legkisebb. A zergékre emlékeztető biztonsággal mozog a sziklákon. Látása és hallása éles, szaglása kevésbé. A vikunya vékony teste, karcsú lábai és hosszú nyaka révén a tevefélék legkecsesebb tagja. Bár rokonai is jól bírják a szélsőséges körülményeket, e faj szívósságban felülmúlja őket, ugyanis 6000 méteres tengerszint feletti magasságban is könnyedén közlekedik a sziklás terepen. Ez úgy lehetséges, hogy az azonos testméretű emlősökhöz képest tömege 50%-kal kevesebb, szíve nagyobb, és vérében több a vörösvértest, így hatékonyabban köti meg az oxigént.
Feltűnően hosszú, finom, csillogó szőrrel rendelkezik, melynek színe változó a halvány fahéjtól a sápadt fehérig. Hosszú gyapja lágyékáról és nyakáról ered. Évente 85 és 550 gramm közötti gyapjúmennyiséget lehet lenyírni a háziasított egyedekről.
A gyapjúfonal erős és rugalmas, többnyire természetes színében használják, mivel a kémiai szerekre érzékeny. A fonalból drága kabátot, ruhát, vállkendőt készítenek. A vastag, selymes gyapjú, amit a történelmi időkben csak az inka nemesség viselhetett, kiváló hőszigetelést biztosít a hőmérséklet ingadozásaival szemben, amivel az állat a természetes környezetében, az Andok 3600–4800 m magas hegyeinek félszáraz legelőin találkozott.
Füvet legel, pihenés közben kérődzik. A nőstények kis csoportokban vándorolnak, amit egyetlen hím vezet, aki az őrködés feladatát látja el, valamint védi a területet a betolakodó más hímekkel szemben. Területük határait közösen lerakott trágyával jelzik.
A hím veszély esetén magas, fütyülésszerű hangot ad ki, ezzel riasztja a többieket. Gyakran és hangosan köp, mint más tevefélék is.
(Forrás: Veszprémi Állatkert Facebook/Wikipedia, Fotó: Balint Kovacs Photography)