Teljesen felépült és visszanyerte szabadságát az autógázolt egerészölyv! A ragadozómadár életét a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságának munkatársai mentették meg.
“Igazgatóságunk mentőállomásáról szabadon engedtünk egy egerészölyvet (Buteo buteo)” – írta meg az örömteli hírt a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága közösségi oldalán.
Kiemelték, hogy az egerészölyv Gyöngyös környékéről került hozzájuk, sajnos gyakran előforduló baleset érte: elgázolta egy autó. Megjegyezték, hogy ennek a ragadozómadárnak szerencséje volt, kisebb sérüléssel megúszta, és rövid ápolás után újra szabadon és egészségesen elrepülhetett.
Az egerészölyv hazánkban védett állat, természetvédelmi értéke 25.000 Ft.
Magyarország leggyakoribb ragadozómadara, mindannyian ismerjük az autópályák vadkerítéseinek oszlopairól.
Évente kb. 500 állat kerül az Igazgatóság mentőállomására, melyekről egy madárgondozó külsős munkatárs, és egy állatorvos segítségével lelkiismeretesen nap, mint nap foglalkoznak. Céljuk az, hogy
a gyógyult és a fiókaként felnevelt egyedeket visszaengedjék természetes élőhelyükre.
Az állatok állapotáról a megtalálók számára egyenként nincs kapacitásuk beszámolni, azonban 1-1 poszttal, honlap anyaggal időnként hírt adnak a mentőállomás érdekes életéről – írták.
Felhívták a figyelmet arra is, hogy április 16-án Egerben, a Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtárban a Természetmegőrzési Műhely programsorozat keretein belül 16:30-tól előadást tartanak a mentőállomás életéről, a madármentés szezonjáról, s annak a helyes megítéléséről. Az előadáson az állomás bemutatós madarai is részt vesznek majd (Csipi nevű egerészölyv, Killi nevű vörös vércse)! A program kiírása még folyamatban van, ezért kérik ennek kapcsán figyelmesen kövessék nyomon Igazgatóságuk, valamint a Bródy Sándor Könyvtár felületeit!
Gyakori ragadozó madarunk
Az egerészölyv élőhelyét tekintve igen alkalmazkodóképes madár: éppúgy fészkel középhegységi erdőkben, mint a mezőgazdasági területek közé ékelődő fasorokban, vagy akár magányos fákon. Fészkelőhelyéhez általában hű marad, évről évre ugyanott fedezhetjük fel a költését. Jelen időszakban éppen látványos zuhanórepülésekkel tarkított nászrepülésüket figyelhetjük meg, a fészkelőhelyek közelében. Táplálékának zömét a kisrágcsálók teszik ki, jelentős mezei pocok fogyasztásával hasznot hajt a gazdálkodók számára. Védett madarunk, mely örvendetes módon stabil, népes állománnyal van jelen az egész ország területén.
(Forrás: BNPI, Szöveg: Hák Flóra – természetvédelmi referens Fotók: Jakab Sándor)