Vörös vércsék portyáznak a Körösöknél. Ha a kirándulók felmennek a KMNPI Sóstói Állattartótelepének bekötőútjánál található nádfedeles kilátóba, akkor rövid idő alatt akár húsz vörös vércsét is megszámolhatnak.
Magyarországon a vörös vércse a leggyakoribb ragadozómadár-faj. Az állomány nagy része vonuló, de szinte minden évben akadnak olyan példányok, amelyek egész télen kitartanak – írja a Körös-Maros Nemzeti Park.
Nyáron főleg mezei pockokat, repülő rovarokat és gyíkokat fogyasztanak. Télen viszont nincsenek sem gyíkok, sem repülő rovarok, ezért szinte kizárólag pockokkal táplálkoznak. Idén a kardoskúti Fehér-tó térségében bőven találnak táplálékot, s mivel a tó körüli területek jól vannak legeltetve, így a vércsék könnyen felfedezik a rágcsálókat.
Ha a kirándulók felmennek a KMNPI Sóstói Állattartótelepének bekötőútjánál található nádfedeles kilátóba, akkor rövid idő alatt akár húsz vörös vércsét is megszámolhatnak. Ha nem lesz nagy hótakaró, akkor ezek a madarak jó eséllyel egész télen itt maradnak.
A vörös vércsék a kék vércsékhez hasonlóan, egy helyben szitálva lesnek a prédára.
Fejüket egy pontban tartják, miközben a szárnyukat, farkukat össze-vissza forgatják. Ha felfedezik a zsákmányt, akkor vagy hirtelen lecsapnak, vagy óvatosan ereszkednek fölé, s az utolsó egy-két méteren gyorsan rázuhannak.
A nap bármely szakában megfigyelhetjük őket vadászat közben. Alkonyatkor még intenzívebben kutatnak zsákmány után, hogy legyen elég energiájuk átvészelni a hideg éjszakát. Rendszerint kisebb csapatokban éjszakáznak a környező facsoportokban – írták.
Több volt a vörös vércse tavaly
A tavalyi évben a szokásosnál is több vörös vércse költött a Körös-Maros Nemzeti Park illetékességi területén – közölte a jó hírt portálunk.
A Cserebökényi-pusztákon a tavalyi visszaesés után idén örvendetesen megerősödött a vörös vércsék költőállománya. A 2021. évi 40 pár után 2022-ben már csaknem 150 pár költését regisztrálták. Bár a táplálékul szolgáló mezei pocok kevés volt, a párok mégis 4-6 fiókát neveltek fel. A fiókák többsége július elejéig kirepült.
A KMNPI Makói Tájegységében szintén jó évük volt a vörös vércséknek. Az átlagos fiókaszám itt négy körül alakult. Mesterséges költőládákban, szarka- és varjúfészkekben, sőt még parlagi sasok fészkében is nevelkedtek vércsefiókák. Egy letört kőrisfa megmaradt törzscsonkjában szintén találtak vörös vércse fészekaljat, négy fiókával.
A Kis-Sárréten összesen 89 pár költését regisztrálták. Ebből 54 pár költött mesterséges ládákban, 35 pár pedig természetes fészekben (szarka, dolmányos varjú). Ez az állomány megfelel az elmúlt évek átlagának. Nagyobb, tíz pár fölötti telepek Körösnagyharsányban a Nagy-Sziken, Geszten az Iklód-pusztán, valamint Vésztő-Mágoron vannak. Mivel ebben az évben nem volt pocokgradáció, így átlagosan 4-5 fióka volt egy-fészekben. A Kis-Sárréten mintegy 100 költőláda van kihelyezve, ezek karbantartása, pótlása folyamatos.
A Kígyósi-puszta védett területén a korábbi évekhez hasonlóan 2022-ben is mintegy 55-60 pár vörös vércse költött. Tavasszal bőségesen találtak maguknak élelmet, de a júniusi aszály miatt nagyon megcsappant a mezei pockok száma, ezért a vörös vércsék kénytelenek voltak több rovart és fürge gyíkot zsákmányolni. A gyengébb táplálék-felhozatal miatt az átlagos fiókaszám csupán három volt.
A Dévaványai-síkon minden évben sok vörös vércse költ. Ez részben annak is köszönhető, hogy korábban mintegy 100 költőládát helyeztek ki a területen. Tavaly legalább 130 pár költött a térségben. A fiókaszámok kicsit alacsonyabbak voltak a szokásosnál, a párok 2-3 fiókát neveltek fel. Érdekesség, hogy a Kelemen-zugban idén vörös vércsék foglaltak el egy kerecsenládát is, melyben már évek óta sikeresen költött egy kerecsensólyom-pár.
(Forrás: kmnp.hu)
magyarallatvedelem.hu