Image default

Zajlik a vonulás, érkeznek és távoznak a vándormadarak

A madárvonulás az egyik leglátványosabb természeti jelenség, amit a Körös-Maros Nemzeti Parkhoz tartozó Csanádi pusztákon is jól megfigyelhetünk ezekben a hetekben.

Az esők hatására alkalmas vizes élőhelyek alakultak ki a vonuló madarak számára Fotó: Balla Tihamér

A pusztákra hatványozottan igaz, hogy a víz magát az életet jelenti. A sokáig szárazon álló és így szinte teljesen kihalt mocsaraink a március közepi csapadék hatására megteltek vízzel, s nagyon gyorsan igazi tavaszi madárzsongás alakult ki a területen. Látványosan megindult a jellemző tavaszi partimadár-húzás.

A kis számban áttelelő bíbicek és aranylilék február végén népes csatokban voltak jelen, de még az esők előtt továbbálltak északi költőhelyeik felé. Őket váltották a pajzsoscankók és a nagy godák, melyek most egyre duzzadó létszámú csapatokban vannak jelen.

A pajzsos cankó, a tavaszi vonulás során nagy csapatokban állomásoznak a Csanádi pusztákon Fotó: Balla Tihamér

Velük párhuzamosan a seregélyek már közel egy hónapja több tízezres csapatokban járják a pusztákat. A seregélyekkel korábban előszeretettel társultak az aranylilék, most azonban már a pajzsoscankók villannak ki világosabb tollazatukkal a népes seregélyrajokból. Gyakran együtt járják a nedves gyepfelszíneket, mert táplálékuk és táplálkozási módjuk is igen hasonló.

A partimadarak mellett a kisebb énekeseknél is nagyon látványos a vonulás

Két hete figyelték meg az első barázdabillegetőket, mostanra pedig már szinte valamennyi dűlőút mentén feltűnnek ezek a jellegzetes fekete-fehér kontrasztos tollruhájú madarak. Rokonaik, az impozáns, élénk citromsárga tollazatú sárga billegetők március 17. tájékán érkeztek meg. Most még 15-20 példányos csapatokban mozognak, ami azt jelzi, hogy ezek a madarak valószínűleg még vonulásban vannak és északabbi költőterületek felé tartanak. Az itt költő egyedek feltehetően majd kicsit később érkeznek, s párba állva foglalják el területeiket.

Nagy goda, jellegeztes tavaszi vonuló Fotó: Balla Tihamér

A ragadozó madarak tekintetében a csak télen a Körös-Maros Nemzeti Parkban állomásozó kékes rétihéjákból már alig néhány példány figyelhető meg. Március első felében gyors ütemben érkeztek rokonaik, az itt költő, de téli vidékeken telelő barna rétihéják. Mostanra valamennyi alkalmas élőhelyen – gyepeken, nádasok mentén – megfigyelhetjük ezeket az imbolygó röptű ragadozókat.

Ahogy egyre melegszik az idő, még jobban élénkül majd a madárvonulás, egyre népesebb csapatokkal találkozatunk. Hamarosan érkeznek az első búbosbankák, később pedig a szalakóták és a kék vércsék is.

KMNP – Magyar Állatvédelem

KAPCSOLÓDÓ

Egy rejtőzködő, hasznos vadász, akivel akár találkozhatunk is: a molnárgörény

Marci

Világra jött az első idei muflon bárány a Körösvölgyi Állatparkban

Viki

A Csanádi pusztákon élő túzokoknak is kedvez az enyhe tél

Erik