Ötven évvel ezelőtt, 1974. január 6-án kétszáz lelkes madárvédő gyűlt össze a Fővárosi Állat és Növénykert Barlang mozijában, hogy új szervezetet hozzon létre – a Magyar Madártani Egyesületet (MME). Az alapító tagok nagy ambíciókkal indították útjára a szervezetet. Akkor talán nem is sejtették, hogy mi mindent fognak elérni fél évszázad alatt.
Az első évtizedek a folyamatos bővülésről szóltak
Az MME szűk szakmai szervezetként indult. A vezetők azonban hamar felismerték, hogy nyitni kell, és – nemzetközi mintára – széles társadalmi bázison alapuló, modern civil szervezetté alakították az egyesületet. A társadalmi nyitást követte a tevékenységek bővítése is általános természetvédelmi kérdésekkel más fajcsoportokkal. Végül 1990-ben a szervezet nevét is kiegészítették Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesületre.
Ekkorra már Kelet-és Közép-Európa egyik legjelentősebb természetvédelmi szervezetévé váltak.
Az MME 1993-ban a BirdLife International létrehozásában is alapítóként vett részt, és azóta is a nemzetközi szervezet meghatározó tagja.
Ötven évnyi munka eredménye: tízezer tag és negyvenezer támogató
Ma az alapításra emlékezve az MME az ötven év madártani és természetvédelmi munkásságát áttekintő ülést tartott Gödöllőn, a Királyi Kastély Lovardájában. Az eseményt a BirdLife International főigazgatója, Martin Harper nyitott meg, hangsúlyozva az egyesület szerepét a regionális és nemzetközi természetvédelemben.
Az ötven év alatt a kétszáz alapítóból tízezer tagot és negyvenezer támogatót számláló szervezet fejlődött ki.
Ezzel Európa keleti részének legjelentősebb természetvédelmi szervezetévé vált.
A tagok harminc területi szervezetbe tömörülnek, önkéntes csoportok hálózatával az egész országot lefedve. Az egyes szakterületekre az évtizedek során nyolc szakosztály jött létre. Az MME Ifjúsági tagozata legújabb szervezeti egységként a 16-30 éves korosztály lelkes természetvédőit tömöríti.
Tudásalapú természetvédelmet hirdet az MME
Az MME mindig hitt abban, hogy a természetvédelmet csak tudás alapon lehet megvalósítani. Ezért az egyes fajok állományváltozásának, elterjedésének és természetvédelmi problémáinak meghatározására számos felmérési, kutatási programot valósított meg a fél évszázad alatt. A Madárgyűrűzési Központ és a Monitoring Központ adatbázisai nemzetközi tekintetben is kiemelkedőek,
több tízmillió adatrekordot tárolnak.
Az eredmények a nagy összefoglaló munkák mellett ma már folyamatosan az interneten is elérhetőek mindenki számára.
Meghatározó szereplőpi a hazai állatvédelemnek is
Az egyesület az évtizedek során kimagasló eredményeket ért el a ragadozómadár-védelem területén, többek között a kerecsensólyom, a kék vércse és a parlagi sas védelme terén műfészkek kihelyezésével, áramütés és mérgezés megelőzési programokkal és élőhelyvédelmi intézkedésekkel.
Ahogyan azt a Magyar Állatvédelem is megírta, a kerecsensólymot a jubileumi év madarává választották.
Nemcsak azért, mert hazánk jellegzetes madara, hanem mert jól szemlélteti az egyesület történetét is. Az 1970-es évek közepére a faj a kipusztulás szélére sodródott.
Az egyesület önkéntesei és vezetői a kezdetektől komoly erőfeszítést tettek megmentése érdekében.
Ezeknek köszönhetően az állomány mára elérte a 180-200 párt, és a kerecsensólyom teljes eurázsiai elterjedési területén a magyarországi a legbiztosabb állománya. A ragadozókon kívül a túzokot, fehér gólyát, fekete gólyát, szalakótát, gyurgyalagot, gyöngybaglyot, mint zászlóshajófajokat célzó védelmi programokat érdemes kiemelni.
Az MME nem csak a madarakra fókuszál
Az MME széleskörű tevékenysége azonban nem korlátozódott a madarakra, a kétéltűek és hüllők, később az emlősök, majd a lepkék és szitakötők is az egyesület látóterébe kerültek. A szervezet felmérési, kutatási, védelmi és oktatási tevékenységeket indított ezen fajcsoportok védelme érdekében is. Kiemelendő a rákosi vipera megmentésére indított program. Ennek részeként
létrehozta a rákosivipera-védelmi központot is, ahol a faj megmentése érdekében mesterséges szaporító program is működik.
Egy madárvédelemre alakult, majd tevékenységét kibővítő civil szervezet egyik legfontosabb feladata a társadalom széles rétegeinek tájékoztatása és bevonása a természetvédelembe.
Ezt a küldetést az MME a kezdetektől fogva kiemelt feladatának tekintette.
Táborok, környezeti nevelési, Madarász suli, Madarász ovi, Madárbarát kert programok segítségével az ovisoktól a felnőttekig minden korosztályt megszólítanak. Így évente sok tízezer embert sikerült közvetlenül megismertetni természeti értékeinkkel és aktív cselekvésre buzdítani őket.
Magyar Állatvédelem