Áttörés jöhet az állatvédelemben: jelentősen szigorodhat az állatkínzás, az állatviadal és a természetkárosítás elleni fellépés jogszabályi környezete. Hogy ez mit is jelentene a gyakorlatban?
A Kocsis Máté frakcióvezető úrral benyújtott büntetőjogi tárgyú előterjesztésünk Országgyűlés általi elfogadása esetén első ízben nyílik lehetőség a szaporítók elleni határozott büntetőjogi fellépésre, emellett szigorúbb szankciókkal, új minősített esetekkel bővülne a büntetőbíróság eszköztára állatokkal szemben elkövetett cselekmények kapcsán – osztotta meg a jogszabálymódosítási javaslatok részleteit Ovádi Péter, a Nemzeti Állatvédelmi Program megújításáért és végrehajtásáért felelős miniszteri biztos a Facebookon.
Új minősített esetek az állatkínzás tényállásában
- A jogszabályi környezet módosítás célja többek között az állatkínzás tényállásában új minősített esetek létrehozásával szigorúbb büntetőjogi fellépés lehetőségének megteremtése. Az állatkínzás egyik új minősített esete az emberek, gyermekek és felnőttek védelmét célozza, amikor súlyosabban büntetné azokat az állatkínzókat, akik nagy nyilvánosság előtt hajtják végre a cselekményt. Három évig terjedő szabadságvesztéssel lenne büntethető az, aki az eltiltás ideje alatt követ el állatkínzást, vagy bűnismétlő. Ha pedig különös visszaeső, vagy méreg kihelyezésével több állatot is elpusztít, öt évig is terjedhet a szabadságvesztés időtartama.
Hatékonyabb fellépés a szaporítókkal szemben
- A szaporítók elleni fellépést – úttörő jelleggel, Magyarországon első ízben – a következő rendelkezés célozná: a javaslat egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel bünteti azt, aki az állatkínzást szaporítással összefüggő haszonszerzési cél érdekében tíznél nagyobb számú kedvtelésből tartott állatra a jó gazda gondosságának elmulasztásával követi el.
Az állatviadalokon résztvevők szankcionálása
- Az állatvédelemmel kapcsolatos nemzeti konzultációt kitöltő több mint 260.000 ember több olyan kérdésben is egyértelműen állást foglalt, amely most szerepel a javaslatcsomagban. A válaszolók 99,7 % értett például egyet azzal, hogy az állatviadalon résztvevők is büntetést érdemelnek: ennek megfelelően a benyújtott előterjesztés szerint, aki állatviadalon részt vesz, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő majd.
Az állattartástól való eltiltás gyakorlatának megváltoztatása
- Az állattartástól való eltiltás kapcsán büntetőügyben a jelenlegi gyakorlat az, hogy mivel a büntetőbíró nem szabhatja ki, így az ügyész külön polgári peres eljárásban kezdeményezheti. Az új javaslat lényege, hogy amennyiben a büntetőügyben eljáró bíróság arról értesíti az állatvédelmi hatóságot, hogy állatkínzás vagy tiltott állatviadal szervezése bűncselekmény miatt az állattartót jogerősen elítélte, az állatvédelmi hatóság a bíróság értesítése alapján hatósági ellenőrzést folytat. Az állattartástól való eltiltás a Közigazgatási Szankciók Nyilvántartásába kerül, amelybe az állatvédelmi hatóság betekinthet. A javaslat szerint állat büntetőügyben történő elkobzása esetén az állatvédelmi törvényben foglaltak szerint kell eljárni. A lefoglalás tekintetében a módosítás célja az lenne, hogy a büntetőeljárás során a lefoglalt állatok kedvezőtlen elhelyezési körülmények között csak a legszükségesebb ideig legyenek tarthatók.
Amennyiben az Országgyűlés megszavazza, a módosítások többsége 2022. január 1-jén lép hatályba. A módosítási javaslatok szövege ezen a linken tekinthető meg.
magyarallatvedelem.hu
(Fotó: Pixabay)