A kövirigó, mint fészkelő faj eltűnt hazánkból, pedig korábban több helyen és rendszeresen költött. Most már csak ritkán tűnik fel nálunk egy-egy kóborló példány. Leginkább a köves, sziklás hegyoldalakat, kőbányákat kedveli, így különösen érdekes, hogy a Kiskunsági Nemzeti Park működési területén, Baján észlelt egy hím példányt Kalocsa Béla 2022. május 6-án.
A madarat másnap többen is keresték, de már nem akadtak rá. Ezt megelőzően Veszelinov Ottót is hasonló szerencse érte Nagyharsányban, a Szársomlyón 2022. április 20-án. Élőhely szempontjából ez a terület már sokkal jobban illik a fajhoz, itt egy működő kőbánya területe körül mozgott. Másnap már ez az egyed sem került elő újra.
(A kövirigó Baján, fotó: Kalocsa Béla)
A kövirigó Európa déli felén honos, de hazánkban is előfordult a számára alkalmas élőhelyeken, a kőbányákban szinte mindenütt költött. A bányászok mint bányarigót emlegették. Utolsó fészkelőhelyei az Aggteleki-karszton, a Zempléni-hegységben, a Tokaji-hegységben és a Bükkben voltak. 2007-ben a bükki Bél-kövön figyelték meg a feltehetően utolsó hazai költő párt. Azóta észlelése is csak néhány volt az országban.
A nászruhás hím rendkívül szép, feltűnő színezetű. Feje, nyaka és torka világos hamvaskék, alsóteste narancsvörös, szárnya feketébe hajló sötét barna, hátának felső része kékes árnyalatú szürkésfekete, alsó fele fehér, farka rozsdavörös.
(Vörösfejű gébics, fotó: Tamás Ádám)
Baján nem a kövirigó volt az egyetlen ritka faj mostanában. Április 29-én egy vörösfejű gébicset is sikerült itt megfigyelni (szintén Kalocsa Béla volt a megtaláló), amely ritka kóborló, alkalmi fészkelő faj hazánkban. Dél-Európában, valamint Közép-Európa néhány területén költ, ezen kívül Észak-Afrikában, a Közel-Keleten és Kis-Ázsiában is megtalálható. Kerüli a zárt erdőket, inkább a sűrű, bokros hegyoldalakat, száraz pusztákat, félsivatagokat kedveli.
(Forrás: knp.hu)
magyarallatvedelem.hu