A Budakeszi Vadasparkban folyamatosan hírt adunk az állattréningeken elért eredményekről, amelyek legfőbb célja az állatok mentális jólétének, egészségének biztosítása. Csabival, a kárpáti hiúzzal 2022 elején átütő sikert értünk el: a kötelező éves oltásait ezúttal közvetlenül az állatorvostól, kézből kapta meg.
Tréning az állat és a gondozó javára
Az állattréningnek több célja és szerepe is van mind az állat, mind a gondozó, tréner szemszögéből. Többek között biztosítja az állat számára a megfelelő mentális egészséget, segít a fizikai erőnlét fenntartásában, csökkenti a stresszt, biztonságérzetet ad az állat és a gondozó számára, mindennapos elfoglaltságot nyújt az állatnak, hosszú távon pedig könnyebbé teszi a kötelező állatorvosi vizsgálatok elvégzését.
A rendszeres foglalkozások tulajdonképpen értelmet adnak a fogságban élő állatok életének. Bár a Budakeszi Vadasparkban élő állatok szinte mindegyike állatkertben vagy vadaskertben született, fajuk életmódjára és viselkedésére jellemző jegyeket ettől függetlenül magukon hordozzák.
Gondoljunk csak bele! Egy ragadozó, mint például a vadmacska vagy a hiúz vadon élő társainak mindennapos feladatai közé tartozik az élelemszerzés, vagyis a vadászat. Ám az állatkertekben, vadasparkokban élő fajtársaik nincsenek rászorulva a vadászat fáradtságos elvégzésére, hiszen a napi élelem biztosított számukra.
A tréningek során az állatok – a környezetgazdagításon túl, mint például a mászóka, alagutak, farönkök – megoldandó, izgalmas feladatokat kapnak, amelyek lefoglalják és változatossá teszik a mindennapokat. Természetesen ezek a tevékenységek a faj jellemzőit – például rejtőzködő vagy éjszakai életmód – és az adott állat személyiségét figyelembe véve vannak meghatározva.
Az állattréningek minden esetben erőszakmentesek! A vadállatokkal való foglalkozás alapfeltétele a büntetés alkalmazásának mindenkori kerülése!
A folyamatos gyakorlás kölcsönösen pozitív eredménye: stresszmentes és boldog élet az állatnak, biztonság az állatgondozónak és az állatorvosnak.
Az állatok jóléte azt is jelenti, hogy az állatorvosi vizsgálatokat állat, gondozó és állatorvos számára is könnyebbé és kevésbé stresszessé tesszük. Mindennek eredményeként a fogságban élő állatokban nem alakul ki felesleges félelem, agresszió és a gondozójába vetett bizalom miatt nem érzi azt, hogy meg kell védenie magát.
Ennek feltétele a pozitív kapcsolat kiépítése állat és gondozó között.
A bizalmi kapcsolat kialakítása természetesen nem megy egyről a kettőre. Egy ilyen eredményt, mint Csabié, kizárólag hosszú és rendszeres gyakorlással lehetséges elérni. A kemény munka azonban megéri a befektetett időt, ugyanis állatainkat hosszú távon megkímélhetjük az állatorvosi vizsgálatokkal, oltásokkal járó altatástól és a kapcsolódó stresszhelyzetektől.
Csabi a kötelező éves oltásait közvetlenül az állatorvostól, kézből kapta meg
Egy kistestű ragadozó – mint amilyen a hiúz is – oltása alapvetően távolról, fúvócsővel szokott történni, ugyanis ez a legbiztonságosabb módja a vadasparkokban, állatkertekben élő állatok beoltásának. Hátránya, hogy bizonytalan eredménnyel alkalmazható, ugyanis a lövedék nem minden esetben ér elsőként célba, a több próbálkozás pedig akaratlanul is komoly stresszt jelent az állat számára.
Az oltások beadása azonban történhet stresszmentesen is. Csabi, a kárpáti hiúz a következetes tréningmunkát követően kézből, közvetlenül az állatorvostól kapta meg kötelező oltásait, úgy, hogy lényegében észre sem vette.
Csabi gondozója pozitív megerősítéssel és a bizalom kiépítésével fokozatosan, lépésről lépésre tanította meg az állatnak, hogy hívásra a kifutó kerítéséhez jöjjön, így megtanulta, nincs mitől félnie, biztonságban van az állatorvos jelenlétében is. Ezzel lehetővé vált a gyors és hatékony állatorvosi ellátás, amelynek eredménye egy kiegyensúlyozott, egészséges hiúz.
Feladatok az állatorvosi tréningen
Csabi elsődleges trénere Burányi Virág, aki 2015 óta foglalkozik a hiúzzal.
Az első időszakban a kettejük közötti bizalom felépítése volt a cél. A tréningek során a hiúzt gondozója arra tanította, hogy hívásra a kifutó rácsához menjen és minél tovább a közelben maradjon.
Mivel a macskafélék előszeretettel használják a mancsukat – Csabi is így tett – , ezért különös gondot kellett fordítani arra is, hogy a hiúz ne próbáljon meg kinyúlni a rácson, hiszen az balesetveszélyes.
Majd a konkrét gyakorlatok, mint az ül, fekszik és két lábra állás, valamint az ún. target bot (céltárgy) megérintése következtek. Itt figyeljük meg, hogy ezek a tevékenységek közvetetten mind az állatorvosi vizsgálatok megkönnyítésére alkalmasak. Ugyanis az állatot alaposan szemügyre lehet venni, az oltást pedig nyugalmi helyzetben beadni neki.
“Fontos hangsúlyozni, hogy az állattréning egy csapatmunka, ami nem működhetne az egységes koncepció kialakítása nélkül. Tulajdonképpen bárki, bármit elérhet, ha elég időt és energiát szán rá.” – mondja Burányi Virág.
Ha érdekel, hogyan zajlanak az állatorvosi tréningek más állatok esetében a Budakeszi Vadasparkban, akkor ajánljuk figyelmedbe alábbi írásukat:
(VIA)