Egy japán bálnavadászati vállalat az állatvédők dühös reakcióját váltotta ki, miután a fogyasztás fellendítése érdekében bálnahúst kezdett árulni automatákból – írja a The Guardian.
A Kyodo Senpaku, amelynek hajói a japán bálnavadászflottát vezették a Déli-óceánon folytatott vitatott expedíciói során, a tavaly év végi sikeres kísérlet után ebben a hónapban nyitotta meg első kujira (bálnahús) „üzleteit” két tokiói helyszínen.
Az automaták különféle bálnahús termékeket árulnak, köztük Izlandról importált húst tartalmazó konzerveket, szalonnát, steakeket és nyersen, sashimi formájában fogyasztható vörös húst. Az árak 1000 és 3000 jen között mozognak, ami nagyjából 2800- 8400 forintnak felel meg.
Bár a bálnahús a háború utáni élelmiszerhiány idején alapvető fehérjeforrás volt Japánban, a fogyasztás a 1960-as évek után csökkent, mivel a sertés-, csirke- és marhahús megfizethetőbbé vált.
A Mezőgazdasági, Erdészeti és Halászati Minisztérium adatai szerint 1962-ben a japán emberek 233 000 tonna bálnahúst fogyasztottak, ami túlszárnyalta a marhahús (157 000) és a csirkehús (155 000) mennyiségét. Azonban 2021-ben már „csak” 1000 tonna bálnahúst vásároltak.
A Kyodo Senpaku szerint azonban a hét tokiói automatából származó első eladások azt bizonyítják, hogy sok embernek még mindig megvan az étvágya a hagyományos konyha iránt.
„Az eladások felülmúlták várakozásainkat, annak ellenére, hogy a termékek nem éppen olcsók” – mondta Konomu Kubo, a vállalat szóvivője.
„Néhány termék már elfogyott” – mondta, hozzátéve, hogy a vásárlók között vegyesen voltak idősebbek, akik egy kis időutazásra vágytak az emlékek útján, és kíváncsi fiatalabbak.
A kampányolók azonban azzal vádolták a céget, hogy „kétségbeesett kísérletet” tesz a „kegyetlen és hanyatló japán bálnaipar fenntartására”.
A Whale and Dolphin Conservation közleményében azt írta, hogy a „marketingfogás célja a bálnákkal kapcsolatos élelmiszerek fogyasztásának növelése, ami egy újabb lépés az iparág védelmében és a bálnahúsfogyasztás csökkenésének visszafordítása érdekében Japánban”, és hozzátette, hogy 2020-ban a japán kormány 5 milliárd jen támogatást nyújtott a bálnavadászati ipar támogatására.
„Csupán a politikusok és a bálnavadászati ipar érdekeltjeinek egy kis, de befolyásos csoportja irányítja az ország bálnavadászati érdekeit” – mondta Astrid Fuchs, a csoport bálnavadászati kampányfelelőse. „Ez a legutóbbi cinikus értékesítési trükk egy olyan időszakban történik, amikor a japán halászati ügynökség célja, hogy körülbelül két éven belül kibővítse az ország bálnafogási kvótáit, és esetleg bővítse a leölhető fajok listáját.”
Miki Yamanaka, egy tokiói nő elmondta, hogy a gépekből vásárolt hús a családtagjai körében nagy sikert aratott. „Apám nosztalgikus arckifejezéssel ette a tatsuta-age-t [sült bálnahúst], a középiskolás legidősebb fiam pedig a szójaszósszal főzött bálnaszelet rajongója” – mondta a 43 éves Yamanaka a Yomiuri Shimbun újságnak a Kyodo Senpaku üzletében a főváros délkeleti külvárosában. „Ma újra visszatérek, hogy még többet vásároljak.”
A cég ezen a héten nyitja meg harmadik üzletét Yokohama kikötővárosban, és azt tervezi, hogy a következő öt évben Japán-szerte 100 helyen működnek majd gépek.
2014-ben nemzetközi bíróság arra kötelezte Japánt, hogy állítsa le az évente mintegy 900 bálna lemészárlását, miután megállapította, hogy a vadászatokat nem tudományos kutatás céljából végzik, ahogyan azt Japán állította.
Öt évvel később Japán kilépett az IWC-ből, és bejelentette, hogy befejezi a vadászatot, de folytatja a kereskedelmi célú bálnavadászatot a part menti vizein.
Az IWC 1986-ban moratóriumot rendelt el a kereskedelmi célú bálnavadászatra, de a tilalom egy záradéka lehetővé tette Japán számára, hogy minden télen bálnákat fogjon a Déli-óceánon.
Idén a kormány 379 bálnában állapította meg a három fajra vonatkozó kvótát, bár a helyi bálnavadászok szerint iparáguk a túlélésért küzd. Az elöregedő halászközösségeket és halászhajókat, a cetfélék viselkedésében bekövetkezett változásokat, amelyek valószínűleg az éghajlatváltozással kapcsolatosak, és a gyenge fogyasztást okolják.
A Nemzetközi Állatjóléti Alap 2012-es felmérése szerint a japánok 89%-a azt állította, hogy az elmúlt 12 hónapban nem vásárolt bálnahúst.
Az automaták az iparág kampányának részét képezik, amelyet konzervatív politikusok támogatnak, akik a nyugati bálnavadászat-ellenes csoportokat kulináris imperializmussal vádolják, hogy megvédjék az Edo-korszakig (1603-1868) visszanyúló bálnafogyasztási hagyományt. A Kyodo Senpaku minden évben mintegy 100 tonna bálnahúst biztosít az iskoláknak, amelyet a gyerekek ebédjéhez használnak fel.
„Tisztában vagyunk a bálnavadász-ellenes csoportok kritikájával, többek között Japánban is, de ők kisebbségben vannak” – mondta Kubo. „Ami számunkra fontos, az az, hogy az automaták eddig milyen népszerűek voltak.”
(Forrás: The Guardian, Fotók: Getty Images, Androniki Christodoulou/Reuters, NatGeo)
Magyar Állatvédelem