A vadon élő állatok szakszerű mentésének fontosságára hívta fel a figyelmet az állatvédelmi cselekvési terv kidolgozásáért és végrehajtásáért felelős kormánybiztos csütörtökön, azt kérve, hogy senki ne kezdjen önkéntesen ilyen tevékenységbe.
Ovádi Péter az Igazságügyi Minisztérium által az MTI-hez eljuttatott közleményben kiemelte, hogy a vadmentés egy olyan területe az állatvédelemnek, amely kellő szakértelmet, ismereteket és gyakorlati tapasztalatokat kíván meg.
Vadon élő állatok mentése
A vadfajok magánszemélyek általi mentése nemcsak jogilag összetett kérdéskör, hanem akár az állatok életébe is kerülhet megfelelő tudás hiányában – figyelmeztetett. Aki bajba jutott, vadon élő állattal találkozik, a legjobb amit tehet, hogy értesíti az illetékes szakembereket, hiszen például az sem mindegy, hogy vadászható vagy védett fajról van szó – tette hozzá.
Az Országos Magyar Vadászkamarára hivatkozva a közleményben felhívták a figyelmet arra, hogy a legtöbb esetben a vadászható fajok sérültnek, betegnek látszó egyedei valójában nincsenek bajban. A szarvasborjak, őzgidák természetes viselkedése, hogy amíg nem tudják követni az anyjukat, mozdulatlanul lapulnak a fűben, ha veszélyt éreznek. A rókakölykök elkalandozhatnak a kotoréktól, de később jellemzően vissza is találnak oda. A vaddisznómalacok elkeveredhetnek a kondától, de szintén ritka, hogy magukra maradjanak.
Kiemelték, hogy ha egy vadállat valóban sérült, akkor a kezeléséhez, ellátásához – sőt már megközelítéséhez is – elengedhetetlen az adott faj viselkedésének, biológiai sajátosságának kellő ismerete. Mivel a vadállományt a területileg illetékes, vadászatra jogosult szervezet – jellemzően vadásztársaság vagy állami erdőgazdaság – kezeli, azt javasolják, hogy először ezt a szervezetet értesítsük.
A tájékoztatás szerint vadvédelmi tevékenységet a vadászatra jogosult szervezetek mellett a természetvédelmi mentőközpontok is végezhetnek. A Szentendrei Kisállatkert – mint mentőközpont – a közleményben hangsúlyozta: Magyarországon az állatkertek és a nemzeti parkok üzemeltethetnek ilyen központot, ahol bajba jutott, védett és fokozottan védett vadállatokat fogadnak, lehetőség szerint gyógyítanak és rehabilitálnak.
Ahogy a vadászkamara is kiemelte, a bajba jutott, vadászható vadfajok sorsáról a helyileg illetékes vadásztársaság feladata dönteni, így velük együttműködésben sokszor van lehetőség fogadni ezeket is a mentőhelyeken, abban az esetben, ha a mentőhely ezt egyáltalán vállalja.
Madárvédelem
Kitértek arra: sajnos gyakran előfordul, hogy feketerigó-fiókákat visznek be jó szándékkal az állatkertekbe. Ezek a madarak, amint elhagyják a fészket, még 1-2 napig a földön megbújnak, de a szüleik a fákról figyelik és lejárnak etetni őket. Sokan azonban ezt nem tudják, így összeszedik a fiókákat, amelyeket aztán az állatkertekben kell még napokig etetni, és aztán a természetbe vissza kell engedni.
A rigókon túl a legjellemzőbb a sünök, a bagolyfiókák, a denevérek összeszedése, ami teljesen értelmetlen és súlyos jogkövetkezményekkel is járhat – hangsúlyozták. A Magyar Állatkertek Szövetsége azt kérte, hogy mindenki csak megfelelő ellenőrzés után égessen avart – ahol ezt szabad -, mert sok, ily módon megsérült sün kerül be az állatkertekbe.
A gólyák érkezésével a figyelem középpontjába ezek a madarak kerülnek, az állatkerti mentőközpontok az árva gólyafiókák és a sérült gólyák mentését minden esetben az illetékes nemzeti parkkal együtt végzik – áll az összegzésben.
– Hírportálunk megkeresésére Ovádi Péter kormánybiztos elmondta, az elmúlt időszakban a közösségi médiában is számos olyan esetről számoltak be, hogy a jó szándékú, de nem szakképzett személyek vadmentő tevékenységének következtében olyan állatok pusztultak el, melyek vagy nem is szorultak emberi beavatkozásra, vagy pedig életük megmenthető lett volna, ha szakemberek kezébe kerülnek.
Kiemelte, a vadon élő állatok védelme és mentése rendkívül fontos szegmense az állatvédelemnek, hazánkban szerencsére számos szervezet, intézmény foglalkozik a jogszabályoknak megfelelően ezzel a tevékenységekkel. Hozzátette, a tavalyi évben meghirdetett 500 millió forintos, civil szervezeteknek szóló pályázati felhívást is úgy írták ki, hogy vadon élő állatokkal foglalkozó szervezetek is pályázhattak forrásra. –
A közösségi oldalon egyre gyakrabban nyilvánosságra kerülő állatkínzásos esetekkel kapcsolatban a Magyar Nemzetnek a kormánybiztos így fogalmazott: „A szomorú esetek ellenére annak örülök, hogy ezek az esetek napvilágot látnak, nincsenek a szőnyeg alá söpörve. Állatvédelmi kormánybiztosként ezzel is foglalkoznom kell, a kollégáimmal együtt minden olyan esetet próbálunk kivizsgálni, ami eljut hozzánk. Amelyik esetben jogszabályt kell módosítani, azt meg fogjuk tenni.”
magyarallatvedelem.hu