A Felső-Kiskunságban, Ürbő-pusztán gyűltek össze a Természetvédelmi Őrszolgálat tagjai hazánk tíz nemzeti parkjából, szeptember 27-én. Az esemény házigazdája a Duna-Ipoly és a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóságok voltak. A kétnapos szakmai találkozó nyitóünnepségén felavatták a hazai hivatásos természetvédelem kezdetén nagy szerepet játszó „madárkapitányoknak” állított emlékkövet.
Az első kócsagőr száz éve állt munkába
A hazai intézményi természetvédelem első mérföldkövének tekintjük, amikor 1922-ben munkába állt Gulyás József kócsagőr. Az akkor a kipusztulás szélén álló nagy kócsagok őrzését kapta feladatul a Kis-Balatonon. Ő volt az első olyan személy Magyarországon, akit hivatásszerűen a természeti értékek védelmére alkalmaztak. Felújított síremlékét 2021-ben adta át Vörsön az Agrárminisztérium.
A megemlékezést a hazai gyakorlati természetvédelem második állomásán, Ürbő-pusztán folytatta az Agrárminisztérium és a tíz nemzetipark-igazgatóság 2023. szeptember 27-én.
Csupán négy kócsag élt Magyarországon akkor, amikor a madárkapitány védelme alá kerültek
Rácz András, természetvédelemért felelős államtitkár különleges alkalomként értékelte az eseményen, hogy több száz természetvédelmi őri egyenruhás kollégával állhat szemben. Ők mind ugyanazért dolgoznak, a Pannon biogeográfiai régió természeti értékeinek megőrzéséért, és arra a természeti és táji környezetre vigyáznak, amit a hétköznapi ember Magyarországnak hív.
Beszédében kiemelte, hogy 1922-ben, amikor Gulyás József kócsagőr munkába állt, mindössze négy pár nagy kócsag élt a Kis-Balatonnál.
Ma pedig már az ország összes területén megtalálható ez a faj.
A nagy kócsag nem csak a hazai természetvédelem címerállata, de a sikertörténete is egyben.
Az államtitkár elmondta, hogy a hivatásos természetvédelmi őrzés második helyszíne a felső-kiskunsági Ürbő-puszta volt. A térségben ugyanis a mértéktelen tavaszi tojásszedés miatt számos madárfaj fészkének az őrzése vált sürgetővé a 20. század elején.
Csendőrből madárkapitány lett
Ürbő-pusztán és a környéki vizes élőhelyeken leginkább a bíbic, de alapvetően valamennyi földön fészkelő madár tojását válogatás nélkül gyűjtötték és árusították a piacokon. Itt a természetvédelmi őrzés nem egy ember nevéhez kötődik, ún. „madárkapitányokat” állítottak szolgálatba. A helyi csendőrség nevesített feladata lett a földön fészkelő madárfajok védelme 1923-ban.
A csendőrök, mint „madárkapitányok”, szolgálati idejükön túl egymást váltva felügyelték a vízi madárvilágot.
A tojásgyűjtések megakadályozásában részt vettek még a gazdálkodók, a vadászatra jogosultak, de a természetjárók és a madarászok is.
A korabeli krónikákban így fennmaradt Ziegler Emil csendőrparancsnok, Pálfy Tibor uradalmi gazdatiszt, Font István bócsai gazdálkodó, Annók Szabó János bugaci madárvédő neve, de rajtuk kívül mások is szerepet vállaltak a nemes cél érdekében.
Az ünnepségen felavatták Dr. Balanyi Zoltán szobrászművész munkáját, ami a kiskunsági madárkapitányoknak állít méltó emléket. Az emlékkő Ürbő-pusztán, a Bugyi-Kunpeszér közötti műút mentén található, a Sándor-halma nevű kilátó mellett.
Magyar Állatvédelem, forrás és fotók: knp.hu