Közel 800 km-t repült a tengerig a fővárosi dankasirály! A madarat a Margit-szigeten gyűrűzték meg márciusban, október közepén pedig már a lengyelországi Gdanskban tűnt fel!
A Duna-Ipoly Nemzeti Park (DINPI) osztott meg közösségi oldalán a nem mindennapi teljesítményt. A kis sirály egészen pontosan 767 km-es távolságot tett meg vándorlása során.
Mint bejegyzésükben írták, kollégáik figyelme a téli szezonban a hozzánk telelni érkező és itthon maradt madarakra összpontosul, még költő madaraink Afrika táplálékdús régióiban élvezik az ottani évszak adta lehetőségeket. Ekkor a madarászok egy része a tavak és folyók vendégeit követi nyomon. A hideg idő beköszöntével a Duna mentén nagy sűrűségben összpontosulnak a különböző sirályfajok, amelyek között alkalmanként megpillanthatunk gyűrűs egyedeket, illetve ekkor próbálkoznak a szakemberek további gyűrűtlen egyedek jelölésével is.
A napokban kapták a hírt, hogy a Margit-szigeten március elején meggyűrűzött dankasirályt 2023.10.13-án HN01-es színes jelölőgyűrűje alapján azonosították Gdansk település mellett Lengyelországban. A gyűrűzés és megfigyelés helye között 767 km távolság van légvonalban, tehát a madár legalább ennyi utat tett meg amíg elérte a tengerpartot – írták.
Nem ritka a hihetetlen teljesítény a madárvilágban!
Egyáltalán nem egyedülálló a kis dankasirály teljesítménye. Hasonló esetről számoltunk be nemrég: egészen Svédországig repült a dávodi kis nádirigó! Az apró énekesmadár több mint 1500 kilométeres utat tett meg!
Egy 2021 szeptemberében Dávodon megjelölt nádirigó idén június elején – a költési időben – Svédországban került elő.
A Dávodi Madárgyűrűző Állomáson a természetvédők évente több száz védett madarat gyűrűznek meg. A jelölőgyűrűk segítségével a szakemberek pontosabb képet kaphatnak a vonuló madarak szokásairól, vándorlásáról. A nádirigó hosszútávú vonuló, a telet Afrikában tölti.
A nádirigó testhossza 19–20 centiméter, szárnyfesztávolsága 24–29 centiméter, testtömege pedig 24–40 gramm. Csőre erőteljes, szemsávja fehér, tollazatára a sárgásbarna szín a jellemző. Főleg rovarokkal, pókokkal, békák ebihalaival és bogyókkal táplálkozik. Nádszálak közé építi mély, csésze alakú fészkét. Fészekalja 4-5 foltos tojásból áll, melyeken 14-15 napig kotlik. A fiókák 11-12 nap múlva hagyják el a fészket. Magyarországon rendszeres fészkelő, áprilistól szeptemberig tartózkodik a nádasok környékén. A nádirigó szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján.
A faj védett, természetvédelmi értéke 25 000 forint.
Egy dávodi nádiposzáta Egyiptomig repült
De nemcsak a nádirigó képes ilyen elképesztő teljesítményre! Nemrégiben írtuk meg, hogy egészen Egyiptomig repült a dávodi kis nádiposzáta. Tavaly augusztus végén ugyanis egy Dávodon jelölt cserregő nádiposzátát Egyiptom déli részén fogtak vissza idén, még április elején.
A madarat Szudánhoz közel, Abu Simbel mellett ellenőrizték a Nasser-tó partján. A Nasser-tó valójában a Nílus egy visszaduzzasztott szakasza, amely mentén számos énekesmadár közlekedik a költőterülete és a telelőterülete között. A mostani visszafogás közel 2900 km távolságra van a Dávodi Madárgyűrűző Állomástól.
A cserregő nádiposzáta (Acrocephalus scirpaceus) Magyarország gyakori fészkelő madara, főleg a nagyobb kiterjedésű, sűrű nádasok lakója. Hosszú távú vonuló. A telet Afrikában tölti, a Szaharától délre lévő területeken.
(Forrás: DINIP, fotó: Berecz Tibor)
Magyar Állatvédelem