Image default

Mindenhová követik szüleiket a hortobágyi kis lilik fiókák

Mindenhová követik szüleiket a hortobágyi kis lilik fiókák. A fokozottan védett, és az elmúlt években a világviszonylatban is veszélyeztetett kis lilik kisebb csapatai rendszeresen felbukkannak és időznek a Bihari-sík területén.

A vizes élőhelyek megőrzése, kedvező természeti állapotban tartása egy sor ritka faj számára nélkülözhetetlen – kezdi bejegyzését a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága közösségi oldalán.

Az elmúlt években a világviszonylatban is veszélyeztetett kis lilik (Anser erythropus) kisebb csapatai rendszeresen felbukkannak és időznek a Bihari-sík területén.

Ennek a ritka fajnak minden előfordulása természetvédelmi jelentőséggel bír.

A faj elkülönítése a nála sokkal gyakoribb nagy liliktől (Anser albifrons) némi szakértelmet igényel, de jó megfigyelési körülmények között a vastag, citromsárga szemgyűrű a kis lilikre utaló bélyeg. Mint írják, a fotón repülő csapat egy kis lilik család, ahol a két felnőtt madár három idei, kifejlett fiókájával még mindig együtt mozog.

A kis lilik fokozottan védett, természetvédelmi értéke 1.000.000 Ft.

Előfordulása

A kis lilik kisszámú őszi és tavaszi átvonuló Magyarországon. A XX. század elején még viszonylag gyakori volt, de a ’40-es években állománya gyakorlatilag összeomlott, azóta csak kisebb csapatai jelennek meg évente hazánkban, elsősorban a Hortobágyon. Ezek az egyedek Skandináviából érkeznek hozzánk. Az észak-európai populáció nagyon sérülékeny, a költőhelyen jelentős természetvédelmi erőfeszítéseket tesznek a faj védelmében. Magyarországnak is kiemelt feladata, hogy a hazai pusztákon nyugalmat és megfelelő táplálkozóhelyeket találjanak nálunk megpihenő példányai. Az őszi nagylilik-csapatokban is megjelenik egy-egy egyede, ezek az orosz állományból sodródnak hozzánk a népes vadlúdcsapatokkal. Az ilyen egyedek a vadászat által rendkívül veszélyeztetettek, mert könnyen összetéveszthetők vadászható rokonukkal – írja az MME.

A kis lilik Észak-Eurázsiában, Skandináviától a Csendes-óceánig él. Tajgai és tundrai környezetben található vizes élőhelyeken költ. Fészkét a földön alakítja ki növényi anyagokból és pehelytollakkal béleli. A tojó 25-28 nap alatt költi ki 3-6 tojását. A kislibák felnevelésében mindkét szülő részt vesz. Bár a fiókák már 5 hetes korukban képesek repülni, a család még sokáig együtt marad. Mint a ludak általában, főleg fűféléket legel, de magvakat és más növényi anyagokat is fogyaszt.

(Forrás: HNPI, Fotók: Simay Gábor – Természetvédelmi Őrszolgálat)

Magyar Állatvédelem

KAPCSOLÓDÓ

Kilenc fiókát neveltek fel sikeresen a hortobágyi barna kányák!

Erik

Állatgondozói állást hirdet a Hortobágyi Nemzeti Park

Erik

Elkezdődött az év leglátványosabb állati show-ja, a tiszavirágzás

Eszti_mav