Sokszor halljuk, hogy azért pusztul el az élet a Földön, mert húst, tejtermékeket vagy tojást eszünk. De valóban akkora probléma az állati-termékek fogyasztása?
Harcot indít a tévhitek ellen a magyar élelmiszermérnök
„Sokszor felmerül, hogy a növények széndioxidot kötnek meg, míg az állatok és az állattartás széndioxid kibocsájtó. Ez egy részigazság. A valós mérések alapján sajnos a növénytermesztés döntő része is nettó CO2 kibocsájtással jár. Kivétel a gyepesített gyümölcsös illetve a legelő. Utóbbi még a rajta legelő állatokkal is CO2 megkötő. Ezzel szemben a többi élelmiszer növény termesztése a növények megkötő kapacitása ellenére is kibocsájtó.” – mondta Dr. Németh Csaba, élelmiszer-mérnök, címzetes egyetemi tanár.
Az állatok nem az ember és nem a Föld ellenségei
Gyakori érv a vegánság mellett az is, hogy ahol állatokat legeltetnek, ott lehetne élelmiszer növényeket termeszteni. Ez szintén sok esetben nem igaz. Az alpesi legelőket felszántva az erózió rögtön elpusztítaná a termőterületet, ráadásul száraz gyepű legelők sem alkalmasak növénytermesztésre.
„Sokszor elhangzik, hogy baromfi- és sertéstartás során olyan takarmányokat esznek meg az állatok, amiket humán étkezésben is fel lehetne használni, és az állatok egyfajta táplálék konkurensei az embereknek” – folytatta Dr. Németh Csaba. Hozzátette, azonban sose firtatják, hogy a dohánytermesztés még közvetve se transzformálódik étellé, valamint az alkoholos italok előállítása szintén élelmiszerből történik, és mégse tiltakoznak.
Na és a vízfogyasztás?
„Sokszor emlegetik, hogy ha nem eszel egy adag bélszínt, azzal egy heti zuhanyzás vízmennyiségét lehet megspórolni. Ez abból a téves feltételezésből indul ki, hogy egy szarvasmarha mennyi vizet fogyaszt. Azonban, ha az állat legel, akkor trágyával, vizeletével táplálja a növényeket közvetlenül. Ha istállóban áll, az alom szívja fel, és azt juttatják ki, így ez a folyadék nem veszteség, hanem értékes erőforrás” – emeli ki a szakértő.
Meglátása szerint a szarvasmarhák CH4 termelése kapcsán is hajlamosak vagyunk túlzásokba esni.
„Való igaz, hogy képződik metán, de ez az összes kérődzőre igaz a speciális emésztésük miatt. Azonban érdemes kihangsúlyozni, hogy a jelenlegi szarvasmarha, juh és kecske állomány sokkal kisebb, mint a területen eredetileg élő őstulkok és bölények populációja” – fűzi hozzá.
Komplexen kell tekinteni a témára
A szakértő hangsúlyozza azt is, hogy a vegánok és úgy általában mindenki által előszeretettel fogyasztott rizs termesztése során kifejezetten jelentős mennyiségű CH4 kerül a légkörbe. A helyben is megtermelhető hússal szemben a rizs és persze egyéb, szintén gyakran fogyasztott egzotikus növények szállítása is káros anyag kibocsájtással jár.
„Persze senkinek sem kell feladni elveit, de jó tisztában lenni a tényekkel, hiszen sok kérdéskör sokkal összetettebb, mint gondolnánk, és egymásra hatóbb elemeket tartalmaz, mint hinnénk” – vonja le a következtetéseket Dr. Németh Csaba.
Magyar Állatvédelem