A Nagy Zöld Fal nem véletlenül kapott akkora érdeklődést: megtudhatjuk általa, hogy van-e értelme az erdősítésnek, van-e gyakorlati haszna annak, ha igyekszünk növények telepítésével megállítani a klímaváltozást. Nos, a projekt nem valósul meg, ám ez mégis fantasztikus hír – írja az Élő Bolgyónk.
Az Afrikai Unió országai egy 8 ezer kilométeres, 18 millió hektáros sávot akartak dzsungellé tenni a Száhel-övezetben.
[perfectpullquote align=”full” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””]Ez a régió is, mint sok másik, elsivatagosodik, az emberi életre alkalmatlanná válik, ami sok millió embert érintene, vagyis igyekeznek tenni valamit ellene.[/perfectpullquote]
A területen csemetéket kezdtek ültetni, elképesztő mennyiségben. Kutakat kellett ásni az öntözéshez, és a talaj erózióját is meg kellett akadályozni vagy lassítani, hogy a fák képesek legyenek megkapaszkodni. Elképesztően sok munka, rengeteg pénz, de a dzsungel nincsen sehol – a projekt elbukott.
Pontosabban a Nagy Zöld Fal dzsungelterve bukott el, mert már most, mikor igazából szavannás területek, fákkal tarkított részek jöttek csak létre,
[perfectpullquote align=”full” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””]fantasztikus változásokat lehet tapasztalni.[/perfectpullquote]
A dzsungel feladata lett volna, hogy a növények a párologtatás révén sokkal több esőt hozzanak a területre, mely megállítaná, sőt, visszafordítaná a sivatag terjedését. Az erdők foltokban sem igazán jelentek meg, a változás azonban igen.
[perfectpullquote align=”full” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””]Az ültetett növények közül szép számmal maradtak életben a fák, és ez már most, kicsit több, mint 10 év távlatából is megváltoztatta a helyi mikroklímát. A földre több csapadék érkezik, a terméshozam már most jelentősen növekszik, vagyis a terv annak ellenére elképesztően sikeres, hogy elbukott.[/perfectpullquote]
Az afrikai országok ezért továbbra is minden erejükkel azon lesznek, hogy a fásítás folytatódjon, csupán a dzsungel lehetőségét vetették el. A cél most már egy sokkal reálisabb, szárazságtűrő fákkal és cserjékkel gazdagon meghintett sáv létrehozása, mely az Atlanti-óceántól a Vörös-tengerig tart, és amely megmutatja az egész világnak: a természettel összhangban az élet nemcsak fenntartható, de sokkal kellemesebb is – írja a szeretemamezogazdasagot.hu honlap.
Élő Bolgyónk nyomán magyarallatvedelem.hu, Fotó: youtube.com