Picuri nyest életéért szorítanak a Fehér Holló Vadmentőknél! Az apróság gondoskodó kezek közé került, de az első pár nap mindig kritikus ilyenkor.
„Van aki úgy emlékszik nálunk, hogy sok sok évvel ezelőtt pont ekkora, van aki pedig úgy, hogy icipicivel nagyobb korban érkezett hozzánk Csurika, a kis nyest. Bárhogyan is volt akkor, kijelenthetjük most is, hogy ilyen pindurka nyest nem sokszor kerül emberkézbe.” – kezdi bejegyzését a Fehér Holló Vadmentő Alapítvány és Természetvédelmi Mentőközpont.
Mint írták, Boriék a nyaralójuk udvarán találták pár napja az apró teremtményt. Mivel nem először vittek hozzájuk kis mentettet, így tudták az első lépést. A napról árnyékos helyre tették és vártak, hogy anya érte jön-e. Mivel ez sajnos nem történt meg, elvitték a Vadmentőknek – írják a posztban.
„A kezeink erősen csuriban vannak, ugyanis az első pár nap mindig kritikus, főleg akkor, ha ilyen picike egy mentett.
Egész szépen és jól evett, az egészséges kaki miatt pedig szinte örömtáncot jártunk. Innen szép nyerni, de mivel csodákban volt már jó párszor részünk, reméljük most is tanúi leszünk.” – szorítanak a kis nyestért.
Ha az 1 % felajánlásánál rájuk esne a választásotok, ezen a számom tudjátok megtenni:
Adószámunk: 18626609-1-19
A nyest
Európában, Nyugat- és Közép-Ázsiában számtalan helyen elterjedt, azonban nem található meg a Brit-szigeteken és a számtalan Földközi-tengeri sziget egyikén sem. Hazánkban a nyest általánosan elterjedt, szinte az ország egész területén előfordul, legfeljebb egy-két kisebb élőhelyi foltból hiányzik. A nyest bundája valamivel rövidebb, nem olyan sűrű és puha, mint a nyuszté, ugyanakkor szintén értékes. A mellfoltja általában nagyobb, és jóval fehérebb, mint a „sárga mellényű” nyuszté, az alsó része elágazik, és gyakran a mellső lábakon is folytatódik. A nyest füle valamivel hegyesebb, a nyuszté pedig kerekebb. A hím testmérete 40-50 cm, súlya 1,2-2,2 kg. A nőstény 38-45 cm hosszú, 1,1-1,7 kg súlyú.
Alapvetően magányosan élő ragadozó, csak nyár végén, a nász idején jár párban. Territóriumot tart, melynek nagyságát a táplálék mennyisége, az állat neme és az évszak befolyásolja. Területét bűzmirigyek váladékával jelöli meg, mely a vizelettel és a széklettel folyamatosan ürül. Nappal is mozog, de éjszaka és hajnalban a legaktívabb. Naponta 4-10 km-t is kóborolhat.
A nyest mindenevő kisragadozó. Étrendjében a kisemlősök dominálnak, például a mezei pocok. Ezek mellett jelentős a madárfogyasztás és a baromfitojás is viszonylag gyakran szerepel a nyest étlapján. A növények gyakran, de viszonylag alacsony mennyiségben szerepelnek.
A mancs lenyomata a 4-5 lábujjból és a karmokból és a 3-4 tagú talppárnából áll. A mellső lábon sarokpárna is van – jellemzi a vadfajok.hu.
(Forrás: Fehér Holló Vadmentő Alapítvány és Természetvédelmi Mentőközpont)