Különleges füldikutya csapat lakta be a bagaméri Malom-gátat. A Hortobágyi Nemzeti Park 10 éve tűzte ki célul az erdélyi földikutya populáció megerősítését a területen.
Éppen 10 éve, 2014-ben fejeződött be az a több éven át tartó munka, melynek során új földikutya-populációt hozott létre a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság nemzetközileg elismert szakértők közreműködésével a bagaméri Malom-gáton – írja az Igazgatóság.
Az elmúlt tíz év alatt az alapító állomány egyedei szaporodtak, és mára teljesen belakták az élőhely számukra alkalmas részeit. A telepítéskor szerzett tapasztalatok azóta beépültek a hazai természetvédelmi gyakorlatba, a kidolgozott módszertan segítségével pedig az ország számos pontján hoztak létre új állományokat a természetvédelmi szakemberek.
Az erdélyi földikutya (Nannospalax (leucodon) transsylvanicus) fokozottan védett állatfajunk, természetvédelmi értéke 1 000 000 Ft.
A földikutya
A földikutya – kizárólagosan földalatti életmódjából kifolyólag – különleges, izgalmas, számos kérdés tekintetében máig megfejtetlen állat. Nincs szemük vagy fülkagylójuk, fogaikkal ássák ki akár 100 méteres járatrendszerüket, és kitűnően bírják az oxigénszegény viszonyokat. Kopogtatások sorozatával társalognak egymással és így derítik fel környezetüket is. Élőhelyük a magyar őstörténet meghatározó tájképi eleme, a füves puszta – írja honlapján a Hortobágyi Nemzeti Park.
Mint azt magyar és tudományos nevük is mutatja, több fajuk igazi hungarikum: a 2005 óta tartó magyarországi kutatások bebizonyították, hogy a Kárpát-medencében 5 egymástól genetikailag jelentősen különböző, a Kárpátok ívén kívül sehol másutt elő nem forduló földikutyafaj honos. Jelenlegi ismereteink szerint ezek a földikutyák az egyedüli olyan szárazföldi gerinces fajok, melyek a Kárpát-medencében alakultak ki és az egész világon kizárólag itt fordulnak elő. Közülük Magyarország területén napjainkban három faj,
az erdélyi földikutya, a magyar földikutya és a délvidéki földikutya előfordulásáról van tudomásunk.
– jegyzi meg a park.
Valamikor az egész Magyarországon elterjedtek voltak a nyílt füves élőhelyeken, a legelőkön és a kaszálókon, azonban élőhelyeik átalakítása és drasztikus csökkenése miatt a kipusztulás közvetlen szélére sodródtak. Hazánkban mára csak töredékpopulációk maradtak fenn. A lecsökkent állománynagyság és az egymástól elszigetelt apró élőhelyek miatt valamennyi hazánkban előforduló endemikus földikutya faj helyzete igen súlyos. A kárpát-medencei földikutyák Európa legveszélyeztetettebb rágcsálói közé tartoznak.
E kritikus helyzet javítását célozta meg a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi akciójával. Melynek során a földikutyákat jól ismerő, nemzetközileg elismert szakértők közreműködésével az ismert populációkból származó egyedekkel új erdélyi földikutya populációt hoztak létre védett területen. A projekt minden előzetes várakozást felülmúlóan sikeres, így ez a világviszonylatban is egyedülálló akció nemcsak az erdélyi földikutya fennmaradásában játszhat fontos szerepet, de a kidolgozott módszer a többi endemikus földikutyafaj megmentéséhez is nélkülözhetetlen lehet. Sőt, miként azt a nemzetközi érdeklődés mutatja, más kontinensek hasonló életmódú, veszélyeztetett kisemlőseinek megmentésben is fontos szerepet játszhat – írták.
(Forrás: HNPI, Szél László Természetvédelmi Őrszolgálat, Drónfelvételek: Ozogány Katalin)