Fakó rétihéják köröznek a Körösök felett. A fakó rétihéják elsősorban az Alföld keleti részén vonulnak át. Őszi vonulásukon a legtöbb megfigyelés augusztus és október között van. Ekkor a költőterületről, az eurázsiai pusztákról az afrikai trópusi telelőterületre tartanak.
A Körös-Maros Nemzeti Park Cserebökény részterületén, szeptember 8-án és 18-án vonuló fakó rétihéjákat figyeltünk meg – osztotta meg az örömhírt a nemzeti park honlapján.
Mint megjegyzik, hazánkban négy rétihéja fajjal találkozhatunk. A gyakoribb barna rétihéják mellett kis számban hamvas rétihéják is költenek nálunk. A kékes rétihéják nagyobb példányszámban telelni jönnek hozzánk, a fakó rétihéják pedig elsősorban az Alföld keleti részén vonulnak át. Őszi vonulásukon a legtöbb megfigyelésük augusztus és október között van. Ekkor a költőterületről, az eurázsiai pusztákról az afrikai trópusi telelőterületre tartanak.
A rétihéják meghatározása nem minden esetben egyszerű feladat. Vadászat közben közvetlenül a föld felett siklanak, vagy imbolyogva repülve keresgélnek. A keskenyszárnyú hím fakó rétihéja szárnycsapásai gyorsak, a vörös vércsééhez hasonlóak. Az öreg hím fakó rétihéja felül gyöngyházszürke, alul világos fehér színű. Négyujjas, kihegyesedő szárnycsúcsán szűk, ék alakú fekete folt van – írja a nemzeti park.
Cserebökényben szeptember 8-án egy másodéves hím fakó rétihéját vadászat közben figyeltek meg, míg a szeptember 18-án látott öreg hím pedig épp egy zsákmányra csapott le. Valószínűleg ugyanezt a példányt látták másnap Fábiánsebestyén-Rekettyésen.
A fakó rétihéja főleg rágcsálókat, madárfiókákat, hüllőket vagy sáskákat ejt el. Minden bizonnyal a megfigyeltnél több fakó rétihéja vonul át a területükön, hiszen nem minden példányt tudunk megpillantani, felmérni – jegyezték meg.
(Forrás: KMNPI, Fotó: Őze Péter)