Megszületett az első kis szürkemarha borjú a Körösöknél! A kicsi születése jelzi, hogy megkezdődött a magyar szürke szarvasmarhák ellési időszaka a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság kardoskúti Sóstói Állattartótelepén.
Kardoskúton megkezdődött a magyar szürke szarvasmarhák ellési időszaka a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság Sóstói Állattartótelepén. Az első kisborjú november 3-án jött világra – osztotta meg a Nemzeti Park.
Mint írták, a telepükön a szürkemarhák fedeztetése rendszerint február 1-én kezdődik. Ekkor öt háremet alakítanak ki, melyekben 45-50 nőivarú állat és egy-egy bika van. A fedeztetés általában május 20-ig tart. A borjak várható érkezését november 1-től számolják – tették hozzá.
Idén november 3-án jött világra az első üszőborjú.
Innentől kezdve egészen január közepéig tart majd az ellési szezon. Ikerellés csak ritkán fordul elő. A borjak többsége az esti vagy a hajnali órákban jön világra. A szürkemarha tehenek könnyen ellenek, állatorvosi segítségre ritkán van szükségük. A borjak három színváltozatúak: világos pirók, sötét pirók és pirók. Az első időszakban anyjuk föcsteje biztosítja számukra a táplálékot és a megfelelő immunanyagokat – írta a park.
200 kisborjú érkezését várják
A KMNPI Sóstói Állattartótelepén most kezdődött ellési szezonban reményeik szerint több mint 200 kisborjúval gyarapszik az állomány.
A szürkemarha könnyen, emberi segítség nélkül, természetes úton hozzák világra borjaikat. Az ellések zöme éjszaka és hajnalban történik. Az újszülött szürkemarha borjú életerős, életképessége már az első pillanatban szembetűnő. A kapcsolat anya és borja között rögtön kialakul: a tehén a borjú fejétől indulva lenyalja a magzatmázat. Ez a tehén és újszülöttje között talán a legfontosabb mozzanat, a kötődés kialakulásában a magzatmáz szagának és az anya hangjának egyaránt fontos szerepe van. Az egészséges borjú mihelyt talpra áll, azonnal keresi anyja tőgyét és szopni kezd. Első tápláléka a föcstej, amely nagyobb fehérje- és zsírtartalmú, mint a későbbi tej, ugyanakkor vitaminokban és ásványi anyagokban is gazdagabb. Legnagyobb szerepe pedig a borjú egészségvédelmében van, mivel ellenanyagokat tartalmaz. A borjak felváltva szopják a tőgybimbókat. Egy életerős borjú testtömege 20 – 35 kg.
A friss borjak először kis létszámú óvodákba, majd 1-2 hét elteltével, népesebb iskolákba kerülnek. Néhány napos korukban egyedi jelölést (krotáliát) kapnak és életük végéig ezen a számon tartják őket nyilván. Kezdetben csak szopnak, később kiegészítő takarmányt is adnak nekik. Világra jövetelükkor pirók, világos pirók vagy sötét pirók színűek, majd leválasztásuk után, hat hónapos koruk tájékán nyerik el jellegzetes, szürke színüket.
Idén a változékony időjárás mellett is jó minőségűek voltak a gyepek, így a juh és a szürkemarha állomány is jó kondícióban várják a telet. A kellemes őszi időben sokat pihennek. A tágas legelőkön szabadon, komfortosan érezik maguk – írták.
A megfelelő legelőhasználat gondos gazdát igényel, aminek a gulyások, juhászok és a nemzeti park dolgozói igyekeznek legjobb tudásuk szerint megfelelni. A helyes legelőgazdálkodással a területet is megfelelő ökológiai állapotban tudják tartani. A nyár folyamán elegendő mennyiségű takarmányt tároltak be télire, így az őshonos házi állatok téli ellátása is biztosított.
(Forrás: KMNPI, Fotó: Lengyel György)