Kutatók először készítettek részletes felvételeket az odújukból újonnan előbújó jegesmedvebocsokról! Közel tíz éven át gyűjtötték az információkat a norvégiai Svalbardon, azaz a Spitzbergákon.
Egy friss tanulmány példátlan betekintést nyújt a jegesmedvebocsok rejtett életébe – írja az IFLScience cikkét idézve a 24.hu. A kutatók GPS-es nyomkövető nyakörvek adatait kombinálták távvezérelt kamerákkal, hogy dokumentálják az állatok életének első néhány hónapját.
A kutatók közel tíz éven át gyűjtötték az információkat a norvégiai Svalbardon, azaz a Spitzbergákon.
Amikor egy nőstény közeledik a szüléshez, olyan odút alakít ki, amely hónapokra az ő és a születendő utódai otthonává válik. Dr. Louise Archer, a PBI munkatársa szerint az egyedek jellemzően ugyanarra a területre térnek vissza szülni.
Az anyamedve általában októberben vagy novemberben vonul el, a vemhesség meglehetősen rövid, nagyjából 60 napos, a bocsok december és január között jönnek világra. Születésük után rendkívül fejletlenek, mindössze 600 grammosak, szinte szőrtelenek és vakok, ezért anyjukra vannak utalva – jegyezte meg a 24.hu.
Fontos a védelmük
Archer szerint az emberi hatások növekedésével egyre fontosabbá válik ezen kritikus életszakasz megismerése. A kutató abban bízik, hogy a hasonló vizsgálatokkal fokozhatják a védelmi stratégiák hatékonyságát.
A jegesmedvék üregeit igen nehéz tanulmányozni, mivel beleolvadnak a havas és jeges tájba. A legújabb technológia ugyanakkor lehetővé teszi, hogy zavarás nélkül kövessék nyomon az állatokat.
Archer szerint az egyik legérdekesebb a családok változatossága volt. A megfigyelés során kiderült, hogy az állatok különböző módokon bújnak elő, változatos időt töltenek az odún kívül, mielőtt visszamennének, és más-más periódusokban hagyják ott végleg az üreget. Volt olyan család, amely két nap után továbbállt, míg egy másik egy hónapig maradt.
A szakértők következő célja annak megértése, hogy milyen tényezők állnak ezen sokféleség hátterében.
(Forrás: IFLScience / 24.hu, Borítókép: illusztráció)