Megrendítő hírt osztott meg a Budakeszi Vadaspark: elhunyt Pelus, a park legendás nagy peléje, aki hosszú éveken át volt a zoopedagógiai programok egyik legkedveltebb szereplője.
Pelus nemcsak egy állat volt a sok közül – ő valódi híd volt ember és természet között. A gyerekek és felnőttek ezrei, akik az elmúlt évek során találkoztak vele, megtapasztalhatták, milyen különleges és szerethető teremtmény a pele, és mennyi türelmet, bizalmat és kedvességet tud adni egy apró rágcsáló is.
Egy kis állat, aki nagy hatást gyakorolt
A Budakeszi Vadaspark munkatársai meghatott szavakkal emlékeztek rá: Pelus volt az első, aki „úttörőként” mutatta meg, hogyan lehet egy kis erdei állatból oktató, nevelő társ a természetvédelmi szemléletformálásban.
Zoopedagógiai foglalkozásokon, iskolai programokon és rendezvényeken is találkozhattak vele a látogatók – mindig türelmesen, kíváncsian, szeretettel fogadva az érdeklődő kezeket és tekinteteket.
Hosszú, tartalmas élet után búcsúznak
Az utóbbi időben Pelus már nyugdíjas napjait töltötte, de a gondozók szeretete és gondoskodása végig körülvette. Állapota nemrég hirtelen romlott le, és bár sokáig küzdött betegségeivel, kis teste végül feladta a harcot.
A vadaspark dolgozói fájó szívvel búcsúznak tőle, de hálával gondolnak vissza minden közösen megélt pillanatra.
„Számunkra ő mindig a Kis Pelekutya marad – különleges, szerethető és pótolhatatlan.” – írták a vadaspark munkatársai.
Pelus története emlékeztet arra, hogy minden állat egyéniség, és hogy a természet tisztelete a legapróbb teremtményeknél kezdődik.
Magyar Állatvédelem
