Hosszú évek bizonytalansága után végre megnyílhat a Fővárosi Állat- és Növénykert biodómja – igaz, nem úgy és nem azzal a tartalommal, ahogyan eredetileg elképzelték. A több mint hat éve félkészen álló, monumentális épület 2026 nyarára válhat látogathatóvá, egy jóval szerényebb, ám annál izgalmasabb koncepció mentén: fedett városi oázisként, egész évben.
A Fővárosi Közgyűlés ehhez 50 millió forintos támogatást szavazott meg a 2026-os költségvetésben. Ez az összeg elsőre meglepően kevésnek tűnik, főleg annak fényében, hogy korábban 20–35 milliárd forintos befejezési költségekről volt szó. A valóság azonban az, hogy a biodóm nem klasszikus értelemben vett állatkerti attrakcióként nyílik meg.
Presztízsberuházásból városi dzsungel
A biodóm az egykori Vidámpark helyén épült, a Pannon őstenger mitikus gondolatára felfűzve. Az öthektáros létesítményt az Orbán-kormány és a Tarlós-féle városvezetés idején presztízsprojektként indították el. A legenda szerint a három különböző méretű terv közül maga a miniszterelnök választotta ki a legnagyobbat.
A kormány végül 43,7 milliárd forintot biztosított a beruházásra, ám 2019-re kiderült: ez sem elég. A befejezéshez további 22 milliárd forintra lett volna szükség, ám erre már nem jutott forrás. A projekt évekig állt, sőt egy időben még az is felmerült, hogy lebontják az egész építményt.
Már most is költöztek be állatok
Az első kézzelfogható előrelépés 2024 augusztusában történt, amikor a biodómhoz tartozó szabadtéri kifutók egy részét benépesítették. Magyar szürkemarhák, bivalyok, sörényes juhok és tevék érkeztek, amivel közel egy hektárral nőtt az állatkert látogatható területe.
A valódi áttörés azonban most jöhet el: a biodóm belső tereit is megnyitnák a közönség előtt.
Mit kapunk a biodómban?
A jelenlegi tervek szerint a biodóm egy négyévszakos, egzotikus növényházzá alakul, amely független az időjárástól. A kupolák alatt:
-
mintegy 14 000 növényt ültetnének el,
-
köztük több mint 100 fatermetűt (összehasonlításképp: a Pálmaházban jelenleg 17 db fa van),
-
kisebb testű hüllők, madarak és emlősök is megjelenhetnek.
Nagytestű állatok – például elefántok, orrszarvúk vagy csimpánzok – egyelőre nem költöznek be.
A működő biodómok nemzetközi tapasztalatok szerint akár meg is duplázhatják vagy megháromszorozhatják az állatkertek látogatószámát – a klímától független élmény miatt.
Óriásépület a kupola alatt
A városligeti biodóm európai összehasonlításban is különleges:
-
négy kupola,
-
32 ezer négyzetméter hasznos alapterület,
-
többszintes bemutatótér,
-
külső kifutók és kiszolgáló egységek.
A lépték érzékeltetésére: olyan, mintha a kupola alá egy négyemeletes és két háromemeletes házat építettek volna, két pinceszinttel.
Mennyi lesz a végösszeg – és mennyibe kerül majd a belépő?
A Fővárosi Állat- és Növénykert szerint a megnyitás teljes költsége nagyjából 350 millió forint lesz. Ebből:
-
50 milliót biztosít a főváros,
-
a fennmaradó részt az állatkert saját bevételeiből gazdálkodja ki.
Még nyitott kérdés, hogy a biodóm:
-
az állatkerti belépővel, vagy
-
külön jeggyel lesz-e látogatható.
Utóbbi lehetőséget teremtene arra is, hogy aki csak fedett városi parkként, zöld oázisként használná a biodómot, az állatkerti látogatás nélkül is megtehesse.
Félkészből lehet sikertörténet?
A biodóm sorsa sokáig a budapesti nagyberuházások elrettentő példája volt. Most azonban úgy tűnik, új funkcióval, kisebb léptékben, de fenntartható módon mégis értelmet nyerhet az elmúlt évtized egyik legvitatottabb építkezése.
Ha minden a tervek szerint halad, jövő nyáron végre a közönség is beléphet abba a különleges térbe, amely évekig csak ígéret volt.
Magyar Állatvédelem


