A hideg idő beköszöntével idén is megjelentek a vándorsólymok a Körös-Maros Nemzeti Park Dévaványai–Ecsegi puszták részterületén. A korábbi évekhez hasonlóan mintegy tíz példány tölti a téli hónapokat a térségben, kihasználva a puszta kiváló adottságait.
A vándorsólyom alapvetően nem költöző madár, azonban a téli időszakban az északi területekről délebbre húzódó példányok élelem után kutatva nagyobb távolságokat is bejárnak. A Dévaványai–Ecsegi puszták nyílt területei, az itt élő apróvadállomány, valamint a Hortobágy–Berettyó folyón időző récék ideális telelőhelyet biztosítanak számukra.
A világ egyik leggyorsabb ragadozója
A vándorsólymok elsősorban aprótestű barát- és csörgő récékre vadásznak, de alkalmanként még a nagyobb testű tőkés récék is áldozatul eshetnek. Az ártéri területek magasabb fáiról figyelik ki a megsebzett vagy gyengébb madarakat, majd villámgyors támadással csapnak le rájuk.
Zuhanórepülés közben a vándorsólyom akár 360 km/órás sebességet is elérhet, amivel a világ leggyorsabb élőlényei közé tartozik. Orrüregükben egy speciális nyúlvány, az úgynevezett orrcsap védi a tüdejüket attól, hogy ekkora sebességnél a légnyomás kárt tegyen bennük.
A vadászat során azonban nemcsak a zsákmányra kell figyelniük: a parlagi sasok jelenléte komoly veszélyt jelent, mivel ezek a nagytestű ragadozók könnyedén elorozhatják a frissen elejtett prédát.
Északról érkeznek, tavasszal továbbállnak
Dévaványa térségében általában 5–10, ritkábban legfeljebb 15 vándorsólyom telel. A madarak november végén és december elején érkeznek, főként az orosz tundrákról, valamint Svédországból és Norvégiából. Február elején már visszaindulnak költőterületeikre, ahol megkezdik a területfoglalást.
Városi megfigyelések sem ritkák
Érdekesség, hogy a vándorsólymok nemcsak természetes élőhelyeiken bukkanhatnak fel. Időnként városok belterületén is megfigyelhetők, ahol magas épületek tetejéről lesnek galambokra. Korábban Orosházán, a víztorony tetején, valamint Békéscsabán, a református templom tornyán is láttak már vándorsólymot.
A téli puszták felett suhanó ragadozók jelenléte újabb bizonyítéka annak, hogy a Körös–Maros vidéke nemcsak nyáron, hanem a hideg hónapokban is kiemelkedően fontos élőhely számos védett madárfaj számára.
Magyar Állatvédelem
a címlapkép illusztráció