Fontos problémára hívta fel a figyelmet a Bojtár Telefonos Állatvédelmi Jogsegélyszolgálat Egyesület: tapasztalataik szerint Magyarországon az állatkínzásos ügyek jelentős része csak akkor jut el érdemi nyomozásig, ha az ügyészség felülvizsgálja a korábbi elutasító döntéseket.
A szervezet szerint gyakori, hogy a feljelentéseket első körben elutasítják, vagy a büntetőeljárást megszüntetik,
majd később — panasz nyomán — az ügyészség mégis újraindíttatja a nyomozást a rendőrségen.
Mire számíthat a feljelentő?
A jogsegélyszolgálat arra figyelmeztet: aki állatkínzás gyanúja miatt feljelentést tesz, készüljön fel arra, hogy akár elutasító döntéssel is szembesülhet, és szükség lehet panasz benyújtására ahhoz, hogy az ügy ténylegesen előrelépjen.
A szervezet egy konkrét „alvó ügyre” is utalt, amelyben — álláspontjuk szerint — a hatósági eljárás elhúzódott.
Mit ír elő a törvény?
A Büntetőeljárási törvény (Be.) alapján a rendőrségnek a feljelentés beérkezését követően három napon belül döntenie kell arról, hogy elutasítja-e a bejelentést vagy megindítja a nyomozást.
A jogsegélyszolgálat felvetette: az is előfordulhat, hogy egyes ügyeket a jegyző hatáskörébe utalnak, arra hivatkozva, hogy az állatokkal kapcsolatos hatósági intézkedés az önkormányzati oldalra tartozik.
Állatkínzás gyanúja esetén a feljelentés elutasítása ellen panasszal lehet élni, amelyet az ügyészség bírál el.
Mi a tét?
Az állatvédő szervezetek szerint a gyors és következetes hatósági fellépés kulcsfontosságú az állatkínzás visszaszorításában. A bejelentők jogtudatossága és kitartása sok esetben döntő szerepet játszhat abban, hogy egy ügy végül eljut-e a felelősségre vonásig.
A szakemberek ezért arra biztatják a lakosságot, hogy állatkínzás gyanúja esetén továbbra is tegyenek bejelentést, és szükség esetén éljenek a jogorvoslat lehetőségével.
Magyar Állatvédelem



