A szlovák állatvédők a ketreces baromfitartás teljes betiltását követelik. Szerintük hamarosan a ketrec nélküli tartás lesz a domináns az egész Európai Unióban, és Szlovákia nem maradhat le a korszerűsítési folyamatban. Az állatvédők nemrég online petíciót indítottak a ketreces állattartás ellen – írja a magyarmezogazdasag.hu.
A tojástermelők ugyanakkor azt mondják, az állattartás szabályozásának szigorítása következtében igencsak felmegy a tojás fogyasztói ára. Annak ellenére, hogy az Európai Unió állatvédelmi szabályozása megszigorította a tojótyúktartás feltételeit, Szlovákiában a tojótyúkok 83 százalékát továbbra is ketrecben tartják, amivel az uniós mezőny sereghajtói közé tartozik az ország.
Martina Kamenská, a Humánus Haladás állatvédő szervezet igazgatója azt mondta, a fogyasztók egyre gyakrabban követelik, hogy az általuk vásárolt tojás alternatív tartási technológiából származzon. Mint elmondta,
[perfectpullquote align=”full” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””]a négy tojótyúktartási technológia közül egyedül a ketreces tartásban zsúfolják össze a tojókat úgy, hogy a ketrecekben mindössze egy A4-es lap méretű terület jut egy-egy tyúkra.[/perfectpullquote]
Az állatvédő szervezetek szerint, az ilyen kis területen embertelen szenvedésnek vannak kitéve az állatok, képtelenek a természetes viselkedési formáik gyakorlása. Az alternatív tartási technológiákban a tyúkokat nem zárják ketrecbe, különböző mértékben, de szabadabban mozoghatnak. Szabadtartásban a tojók a szabad levegőn mozoghatnak, az ökológiai állattartási technológiákban pedig emellett a legszigorúbb szabályokhoz kell igazodniuk a tenyésztőknek.
Daniel Molnár, a Szlovákiai Baromfitenyésztők Szövetségének az igazgatója azt nyilatkozta a magyarmezogazdasag.hu-nak, hogy a nagy kereskedelmi üzletláncok ketreces tartással kapcsolatos követelései módfelett indokolatlanok.
„Az uniós előírások mindössze azt követelik meg, hogy a tenyésztők a tojótyúkketreceket cseréljék nagyobbakra a jelenlegiekről, nem pedig azt, hogy a termelők térjenek át valamelyik alternatív tartástechnológiára.
[perfectpullquote align=”full” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””]Ha mégis sor kerülne a ketreces tartás teljes tiltására, annak a fogyasztók látják a kárát.[/perfectpullquote]
Számításaink szerint a klasszikus tíz darabos doboz tojásért átlagosan 50 centtel nagyobb összeget kérnek a kereskedők az üzletekben, ha a tojások nem ketreces, hanem alternatív tartási technológiákból származnak. A szabadtartásból származó tojás dobozáért minimum 1 euróval, az ökológiai állattartásból származóért pedig minimum 1,5 euróval kell többet fizetniük” – részletezte Daniel Molnár. Ez alapján az ökotermelés kötelezővé tétele esetén 135–140 euróval is nőhetnek az átlagcsaládok éves kiadásai.
Martina Kamenská kiemelte, hogy annak ellenére is a ketreces tartás dominál, hogy a szlovákiai kiskereskedelem 75 százalékát lefedő legnagyobb üzletláncok már jelezték: 2025-től nem vesznek át ketreces tartásból származó tojást.
[perfectpullquote align=”full” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””]Elismerte, hogy az alternatív tartásra való átálláshoz hatalmas összegre van szükség, és hogy ez sok termelőt teljesen a padlóra küldhet.[/perfectpullquote]
A Focus közvélemény-kutató ügynökség egy felmérése szerint a szlovákiai fogyasztók 60 százaléka támogatja a ketreces tartás felszámolását, és a megkérdezettek több mint fele hajlandó többet fizetni a tojásért, ha azért modernebb, az állatok számára elfogadhatóbb körülményeket biztosító tartástechnológiából származó tojást kap.
„Hogy a ketreces tartás betiltásával nem lógnánk ki a sorból, azt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy ezt – több másik uniós tagállam mellett – a szomszédos Csehországban és Ausztriában is meglépték. Rendkívül szigorú szabályokat vezettek be Németországban és Franciaországban is” – hangsúlyozta Martina Kamenská.
magyarmezogazdasag.hu nyomán magyarallatvedelem.hu