Image default

Nem buták és nem is makacsak: tévhitek a szamarakról

Május 8-án a szamarak világnapját ünnepeljük, ebből az alkalomból pedig a Fővárosi Állat- és Növénykert több elterjedt tévhitet is tisztázott ezekről a sokszor félreértett állatokról.

A házi szamár évszázadok óta az ember társa, mégis számos negatív jelző kapcsolódik hozzájuk. Pedig a valóság egészen más képet mutat.

Egyáltalán nem buták

A „ne légy szamár” kifejezés miatt sokan az ostobasággal azonosítják őket, holott a szamarak kifejezetten intelligens állatok.

Kutatások szerint kiváló memóriával rendelkeznek: akár évekkel később is képesek felismerni embereket, állatokat vagy helyeket.

A „makacsság” valójában túlélési ösztön

A szamarakat gyakran csökönyösnek tartják, de viselkedésük mögött valójában erős önfenntartási ösztön áll.

Ha bizonytalannak vagy veszélyesnek érzik a helyzetet, egyszerűen nem mozdulnak tovább. Ez nem dac, hanem tudatos védekezési stratégia.

Kiváló alkalmazkodók

A „nincs ló, jó a szamár” mondás sem túl igazságos velük szemben. A szamarak rendkívül kitartóak, szívósak és jól alkalmazkodnak a szélsőséges körülményekhez.

Őseik, az afrikai vadszamár forró, száraz vidékeken éltek, ezért a szamarak kiválóan tűrik a hőséget és a vízhiányt. Hosszú füleik segítik a hőleadást, kemény patáikkal pedig a köves terepen is biztosan mozognak.

Donnal is találkozhatnak a látogatók

A budapesti állatkert Parasztudvarában él Don, a herélt házi szamár, aki a hucul lovakkal közös karámban lakik.

A látogatók a Parasztudvari pajtások LégyOtt! program keretében minden nap közelebbről is megismerhetik Dont és társait.

Magyar Állatvédelem

KAPCSOLÓDÓ

Hihetetlenül aranyosak a Fővárosi Állatkert mindössze 12 kilót nyomó szarvasféléi – VIDEÓ

Marci

Több mint 100 éve kihaltnak hitt óriásteknőst találtak élve a Galápagos-szigeteken

Marci

Randira utazott a budapesti állatkert hím oroszlánja – VIDEÓVAL

magyarallatvedo