A szélsőséges hőmérséklet egyes állatfajoknál még azt is befolyásolhatja, hogy hímként vagy nőstényként fejlődnek-e. Magyar kutatók erdei békák vizsgálatával most arra jutottak, hogy az ivarváltás hosszú távon a teljes populáció fennmaradására hatással lehet.
A HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont kutatói több éven át vizsgálták az erdei békákat, melyeknél hőhullámok vagy bizonyos kémiai szennyező anyagok hatására ivarváltás következhet be.
Ez azt jelenti, hogy például egy genetikailag nőstény béka hímként fejlődik ki.
A Science Advances folyóiratban megjelent tanulmány szerint ezek az egyedek képesek szaporodni, megtermékenyíteni a petéket és életképes utódokat létrehozni.
A természetben azonban az ivarváltott hímeknek jóval kevesebb utódjuk született, mint amennyit a számuk alapján várni lehetett. Ráadásul minden utódjuk genetikailag nőstény, és a vizsgálatok szerint ezek az állatok nagyobb eséllyel váltottak később maguk is ivart, ha hőhullám érte őket. A kutatók arra is felfigyeltek, hogy hőstressz után az ivarváltott hímek utódai érzékenyebbek lehetnek bizonyos vírusfertőzésekre.
A kutatók számítógépes modellel azt is megvizsgálták, mi történhet a populációkkal, ha a klíma tovább melegszik. Az egyre gyakoribb hőhullámok miatt felborulhat a hímek és nőstények aránya, ami a kisebb populációkat néhány évtizeden belül a kihalás közelébe sodorhatja. A most feltárt szaporodási és egészségügyi hátrányok pedig a számítások szerint akár egy évtizeddel is felgyorsíthatják ezt a folyamatot.
Magyar Állatvédelem, címlapfotó: pxhere