A Magyar Állatvédelem 2021 és 2024 után 2026-ban harmadik alkalommal készítette el a Nagy Gazdi Tesztet. Az online kérdőíves kutatás szeptember 17. és október 22. között zajlott, és összesen 1055-en töltötték ki. A felmérés célja az volt, hogy átfogó képet adjon a résztvevők állattartási szokásairól, az állatok egészségvédelméhez való viszonyukról, valamint arról, hogyan látják a magyarországi állatvédelem jelenlegi helyzetét.
Lesújtó vélemények a magyar állatvédelem helyzetéről
A kutatás egyik legfontosabb eredménye, hogy a válaszadók túlnyomó többsége kedvezőtlenül ítéli meg a hazai állatvédelem helyzetét. Az ötfokozatú értékelési skálán 83,4 százalékuk az 1-es vagy 2-es értéket választotta, míg mindössze 1,7 százalékuk adott 4-es vagy 5-ös értékelést. Az elmúlt öt év változásait sem látják kedvezőnek a résztvevők: 67,5 százalékuk a két legalacsonyabb értékkel jellemezte az állatvédelem helyzetének alakulását.
A válaszadók szerint a magyar állatvédelem három legnagyobb problémája a felelőtlen állattartás (91,6%), az állatkínzás és az állatok elhanyagolása (90,4%), valamint a nem kívánt szaporulat (88,5%). Emellett a túl enyhének érzékelt jogkövetkezményeket 85,7 százalékuk, a menhelyek és állatvédő szervezetek túlterheltségét pedig 83,5 százalékuk nevezte meg problémaként.
Szinte egyöntetű támogatást kapott az állatrendőrség ötlete
A felmérés két konkrét állatvédelmi kezdeményezés támogatottságát is vizsgálta, melyek kiemelkedően magas értékelést kaptak. Egy kifejezetten állatvédelmi ügyekre szakosodott „állatrendőrség” vagy speciális hatósági egység létrehozását a válaszadók 96,7 százaléka támogatta, míg az állatkínzás miatt jogerősen elítélt személyek jogszabályban meghatározott keretek között működő nyilvántartásának létrehozása 97,6 százalékos támogatottságot ért el.
A jövőbeni fejlesztési prioritások között is a határozottabb fellépés került az első helyre. A résztvevők 95,1 százaléka tartaná fontosnak az állatkínzókkal szembeni szigorúbb intézkedéseket. Az ivartalanítási programok bővítését 84,9 százalék, a szaporítók hatékonyabb ellenőrzését 81,8 százalék, míg a menhelyek és állatvédő szervezetek támogatását 81,4 százalék jelölte meg kiemelt fejlesztési területként.
Az örökbefogadást támogatják, a hazai helyzetét mégis kedvezőtlennek látják
A Nagy Gazdi Teszt eredményei szerint a válaszadók 57,9 százaléka már legalább egyszer fogadott örökbe állatot menhelyről, állatvédő szervezettől vagy ebrendészeti telepről. A résztvevők 87 százaléka pedig nagy valószínűséggel az örökbefogadást választaná, ha a jövőben kutyát vagy macskát szeretne. Az örökbefogadás magyarországi helyzetét ugyanakkor közel minden második válaszadó kedvezőtlenül értékelte. Az örökbefogadást nehezítő tényezők között a legtöbben a szaporítóktól vagy ellenőrizetlen forrásból történő állatvásárlást (80,9%), valamint az idősebb, beteg vagy speciális igényű állatok nehéz örökbeadhatóságát (78,3%) jelölték meg.
A kutatás arra is rámutatott, hogy a válaszadók jelentős része rendelkezik személyes tapasztalatokkal az állatvédelmi intézményekről. Közel 80 százalékuk járt már állatmenhelyen, míg ebrendészeti vagy gyepmesteri telepen 36,8 százalékuk fordult meg.
A kutyák mikrochipes azonosítása szinte általános, a macskáknál más a helyzet
A felmérés az állattartási szokásokra és az állatok egészségvédelmére is kitért. A kutyatartó válaszadók több mint 99 százaléka számolt be arról, hogy kutyája rendelkezik mikrochippel és a kötelező védőoltásokkal. A macskatartók esetében azonban jelentős különbségek mutatkoztak: mindössze 30 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy minden macskája rendelkezik mikrochippel, míg az ajánlott védőoltásokról 73,5 százalékuk gondoskodik valamennyi macskája esetében. A kutatás szerint a válaszadók 75,8 százaléka legalább évente egyszer viszi állatorvoshoz háziállatát, 95,1 százalékuk pedig legalább éves rendszerességgel gondoskodik a parazitamentesítésről. A kutyák és macskák ivartalanításának kötelezővé tételét a résztvevők 86,8 százaléka támogatná.
A megelőzés és az oktatás is fontos szerepet kapott
A kutatás eredményei alapján kijelenthető az is, hogy a válaszadók nem csak a szigorúbb hatósági fellépést tartják fontosnak. Az iskolai állatvédelmi oktatás fejlesztését 73,4 százalékuk, a felelős állattartás népszerűsítését 70,8 százalékuk, az állatorvosi ellátáshoz való hozzáférés javítását pedig 71,2 százalékuk jelölte meg a következő évek kiemelt feladatai között.
A Nagy Gazdi Teszt eredményei összességében azt mutatják, hogy a felmérés résztvevői jelentős változtatásokat tartanak szükségesnek a magyar állatvédelemben. A határozottabb hatósági fellépés mellett az ivartalanítás, az állatvédelmi oktatás, a felelős állattartás népszerűsítése és az állatvédelmi intézmények támogatása egyaránt hangsúlyos szerepet kapott a válaszokban.
A kutatásról
A Nagy Gazdi Teszt a Magyar Állatvédelem 2021-ben indított kérdőíves kutatássorozata, melynek harmadik adatfelvételére 2026. szeptember 17. és október 22. között került sor. Az online, önkéntes részvételen alapuló felmérést 1055 fő töltötte ki a Magyar Állatvédelem hírportálján. A kutatás nem reprezentatív, eredményei a résztvevők állattartási szokásait, tapasztalatait és véleményét tükrözik, nem általánosíthatók a teljes magyar lakosságra.
A teljes kutatás IDE kattintva érhető el.
Magyar Állatvédelem