A szarvasok április elejéig vetik le agancsukat, amelyek engedély nélküli gyűjtése – főleg kereskedelmi célú, szervezett és állatkínzással járó formájában – a teljes erdei ökoszisztémát veszélyezteti. Erre hívja fel a figyelmet a Pilisi Parkerdő. Hozzáteszik, a tavaszra legyengült kondíciójú nagyvad mellett kárt szenvednek a fiatal facsemeték és a vékonykérgű fafajok is. Ráadásul még lopásnak is minősül.
A fenntartható erdőgazdálkodás alapja a lehullott agancs
A tél végén az erdei ökoszisztéma sérülékenyebb, nyugalmának biztosítása, egyensúlyának megőrzése a fenntartható erdőgazdálkodás szerves része. Ebben az időszakban különösen nagy kárt okozhat a vadállomány szándékos megzavarása. A megriadt állatok ugyanis nappali pihenőhelyeik elhagyására, menekülésre kényszerülnek.
Ez pedig végzetes sérülésükhöz, legyengülésükhöz és így akár pusztulásukhoz vezethet.
Erdőjáráskor, kiránduláskor így azzal tudjuk segíteni az erdei ökoszisztéma megújulását, ha a túrákra kijelölt utakon járunk és nem megyünk a sűrűbe.
Hazavinni lopásnak minősül
A Pilisi Parkerdő szerkesztőségünknek eljuttatott közleményében felhívja a figyelmet arra, hogy ha mégis találunk hullajtott agancsot, ne vigyünk haza! Ezek meglátásuk szerint ugyanis
a fenntartható erdőgazdálkodás fontos információforrásai.
Vizsgálatukkal a szakemberek képet kapnak az állomány létszámáról, kondíciójáról, fő mozgási irányáról. Ezeken túlmenően korbecslésre is remekül alkalmas, mindezt pedig összevethetik az adott erdő állapotával, vadeltartó-képességével.
Éppen ezért a gyűjtést kizárólag az erdészetek szakemberei, vadászok, vagy az erdőgazdaságok írásos engedélyével rendelkező személyek végezhetik, törvényes keretek között.
Vagyis, ha valaki engedély hiányában gyűjt és visz haza agancsot, az a jogszabályok szerint lopásnak minősül.
Magyar Állatvédelem, fotók: Pilisi Parkerdő