Image default

Állatkínzás gyanúja: magyarázatra szorul a BRFK közleménye

Állatkínzás gyanúja miatt is eljárás indult egy XI. kerületi rendelőben dolgozó nő ügyében, akinek a rendőrség szerint van külföldön szerzett állatorvosi diplomája, de azt Magyarországon nem honosította.

A BRFK közleménye azonban nem ismerteti, milyen konkrét körülmények alapozták meg az állatkínzás kísérletének gyanúját. A bejegyzéshez érkezett hozzászólásokban többen éppen ezt a magyarázatot hiányolják.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság november 15-én számolt be arról, hogy állampolgári bejelentés alapján november 3-án ellenőriztek egy újbudai állatorvosi rendelőt. Tájékoztatásuk szerint az ott dolgozó nő a külföldön szerzett diplomájának honosítása nélkül végzett állatorvosi tevékenységet, elmondása alapján műtéteket is.

Az ellenőrzés napján két kutyának bódító hatású injekciót adott, majd fogkőeltávolítást végzett rajtuk. A kezelési dokumentumokon állatorvosként szerepelt a neve. A rendőrök előállították, az ügyben állatkínzás vétségének kísérlete és csalás vétsége miatt indítottak eljárást.

Állatkínzás gyanúja: a közleményből hiányzik a magyarázat

A rendőrségi tájékoztatás ismerteti a jogosultság körüli problémát, de nem számol be szakmailag hibás beavatkozásról, indokolatlan gyógyszerhasználatról vagy az állatoknál jelentkező szövődményről. Nem derül ki az sem, hogy szakértő milyen körülményt talált aggályosnak.

A Btk. egyik állatkínzási tényállása olyan indokolatlan bántalmazást vagy bánásmódot büntet, amely alkalmas maradandó egészségkárosodás vagy pusztulás előidézésére. Ehhez nem szükséges, hogy a súlyos következmény ténylegesen bekövetkezzen. A kísérlet pedig szándékos bűncselekmény megkezdett, de be nem fejezett elkövetését jelenti.

A honosítás hiányának közlése önmagában nem mutatja be, hogy a hatóság ezeket a feltételeket milyen tények alapján vizsgálja.

A kommentelők az állatkínzás gyanúja és a diploma közötti kapcsolatot kérdezik

Az idézett hozzászólások egyik visszatérő észrevétele, hogy a külföldön megszerzett végzettség és a magyarországi munkavégzés jogosultsága külön kérdés.

„Attól hogy nem honositotta az állatorvosi diplomáját attól még állatorvos!” – fogalmazott az egyik kommentelő.

Más arra kérdezett rá, hogy a diploma honosítása esetén ugyanazoknak a beavatkozásoknak az elvégzése megengedett lett volna-e. Többen azt is kifogásolták, hogy szerintük más, súlyos állatkínzási ügyekben kevésbé határozott a hatósági fellépés.

Az olvasói felvetések közül ugyanakkor indokolt kiemelni egy pontos kérdést: a kifogásolt kezelés szakmai kivitelezésével volt probléma, a munkavégzés jogosultságával, vagy mindkettővel?

A diploma és a praktizálási jogosultság különbözik

A BRFK bevezetője „megfelelő végzettség és jogosultság hiányáról” beszél, miközben később külföldön szerzett diplomát említ. Ez könnyen azt a benyomást keltheti, hogy az érintettnek egyáltalán nincs állatorvosi képzettsége. A közlemény azonban nem ezt állítja, és nem nevezi meg a diplomát kiállító országot vagy intézményt sem.

Ettől még a hazai működés feltételeit teljesíteni kell. A Magyar Állatorvosi Kamara tájékoztatása szerint önmagában a diploma, sőt a kamarai alaptagság sem jogosít fel praktizálásra. Szolgáltató állatorvosi tagságra és a munkavégzés formájának megfelelő engedélyezési háttérre is szükség van. Alkalmazottként például praxisengedéllyel rendelkező szolgáltatónál lehet dolgozni.

A külföldi végzettségeknél a törvény honosítást, egyenértékűvé nyilvánítást vagy a szakképesítés elismerését is nevesíti. Az érintett diploma részletei nélkül ezért az alkalmazandó eljárás sem tisztázható.

A csalás gyanújáról is kevés részletet közöltek

A csalás törvényi meghatározásához jogtalan haszonszerzési cél, megtévesztés és azzal okozott kár tartozik. A BRFK posztja nem részletezi, kit, milyen módon téveszthettek meg, illetve milyen kárt állapítottak meg vagy vizsgálnak.

Az eljárás megindítása nem bizonyítja a bűnösséget, a külföldi diploma megléte pedig önmagában nem igazolja sem a hazai munkavégzés jogszerűségét, sem minden kezelés szakszerűségét.

A közlemény legnagyobb hiányossága, hogy az engedélyezési problémát részletezi, az állatkínzás kísérletére vonatkozó minősítést viszont érdemi magyarázat nélkül hagyja. Az ügy megértéséhez azt kellene tisztázni, milyen konkrét beavatkozás, szakmai hiányosság vagy egyéb bizonyíték alapozza meg ezt a gyanút. E nélkül a gazdák és a nyilvánosság sem tudják megítélni, mi történt a rendelőben.

Magyar Állatvédelem

a címlapkép illusztráció

KAPCSOLÓDÓ

Masztiff kutya fogadott örökbe egy csimpánzkölyköt – KÉPEKKEL

magyarallatvedo

Tűzoltók mentették ki a szorult helyzetből az elkóborolt szürkemarhát

Marci

Pizzát lopott a kölyökkutya, állatorvosi segítség nélkül bele is pusztulhatott volna

magyarallatvedo