Az ökológiai válság tanúi vagyunk, amely válaszlépésekre késztet bennünket – jelentette ki Balczó Bertalan, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős helyettes államtitkára a LIFE SWIPE (Successful Wildlife Crime Prosecution in Europe) projekt záróeseményén, kedden.
Balczó Bertalan kiemelte, hogy az ökológiai válság kihívásaira való válaszok megkövetelik a szoros együttműködést a különböző szereplők között. Egy kiemelkedő mérföldkő a Biodiverzitás Egyezmény részes felei által elfogadott globális biodiverzitás-megőrzési keretstratégia (GBF). A stratégiát tavaly decemberben Montréalban hagyták jóvá.
A SWIPE projekt jelentősége abban rejlik, hogy összehozta és támogatást nyújtott az érintett szervezeteknek és intézményeknek a környezeti bűncselekmények megelőzésében, felismerésében, feltárásában és kezelésében. Ennek eredményeként hatékonyabban és magasabb színvonalon tudják ellátni a saját munkájukat – tette hozzá a helyettes államtitkár.
A környezeti bűncselekmények széles skálája közül kiemelkedik a vadon élő állat- és növényfajok illegális, határokon átnyúló kereskedelme, amely felelős a fajok kipusztulásáért.
Az illegális kereskedelem éves bevételét közelítheti a 20 milliárd euró.
A helyettes államtitkár rámutatott, hogy a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok kereskedelmét a CITES (Convention on International Trade in Endangered Species of Wild Fauna and Flora) rendelet rendezi. A szervezet idén ünnepli elfogadásának 50. évfordulóját. Magyarország 1985 óta részes fele ennek az egyezménynek. A CITES 38 ezer növény- és állatfajt véd, és évtizedek óta megóvott több fajt a kipusztulástól.
Balczó Bertalan szerint a most befejeződő SWIPE projekt jól példázza, hogy a környezeti bűncselekmények elleni küzdelemhez elengedhetetlen az érintett hatóságok, mint a CITES igazgatási hatóság, vámhatóság, rendőrség, területileg illetékes természetvédelmi hatóságok, ügyészek és bírák, valamint más ellenőrző szervek összehangolt munkája, felkészültsége és tudatossága. Az Agrárminisztérium társfinanszírozóként is támogatta ezt az hiánypótló kezdeményezést – hangsúlyozta a helyettes államtitkár.
Kihalt fajok hazánkban
Magyarország történelme során számos állatfaj kipusztult, amelyek egykoron otthont találtak a magyar tájakon. Az emberi tevékenység, az élőhelyek pusztítása és az élővilágot fenyegető más tényezők jelentős szerepet játszottak ebben az állapotban. Az alábbiakban ismertetünk néhány olyan emblematikus fajt, amelyek sajnos már csak a múlt emlékében élnek.
Az egyik ilyen állatfaj a sztyeppi sas volt. Ez a ragadozó madár egykoron gyakran látogatta a magyar pusztákat, de az élőhelyek elvesztése és a vadászat eredményeként a 20. század elején kipusztult a területről.
Egy másik elpusztult faj a vörösgém volt. Ez a gyönyörű madár egykoron a nedves rétek és tavak kedvelt lakója volt Magyarországon. Az élőhelyek átalakítása, a vízszennyezés és a fészkelőhelyek pusztítása sajnálatos módon végzetes hatással voltak a populációra, és a 20. század végére teljesen eltűnt az országból.
Emellett nem szabad megfeledkeznünk a bölényről sem. Egykoron a Kárpát-medence területén is honos volt ez az impozáns emlős. Az intenzív vadászat és a természetes élőhelyek elvesztése következtében azonban a 18. század végére teljesen kipusztult Magyarországról. Szerencsére azóta sikerült újra betelepíteni néhány példányt a Duna-Dráva Nemzeti Parkba.
Ezek csak néhány példa a Magyarországon kipusztult állatfajokra. Ezek az emlékeztetők szomorú emlékeztetők arra, hogy milyen fontos a természetvédelem és az élőhelyek megőrzése. Az effajta veszteségeknek tanulságot kell adniuk ahhoz, hogy a jövőben jobban óvjuk és megőrizzük a természetes kincseinket, és lehetővé tegyük az újraélődést azoknak a fajoknak, amelyek még megmenekülhetnek.