Image default

Évtizedek óta most először rakott fészket a barna kánya Zalában!

Évtizedek óta most először rakott fészket a barna kánya Zalában! Idén tavasszal Nagykanizsa határában került elő fészke.

A barna kányának (Milvus migrans) Zala vármegyében több évtizede nem volt ismert fészke, csak revírjei voltak számontartva – írja a Balaton-felvidéki Nemzeti Park. Idén tavasszal Nagykanizsa határában került elő fészke, amelyen a madár már kotlott. A Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai folyamatosan nyomon követik a madarakat védelmük érdekében.

Mint írják, a kányákat legkönnyebben villás farkukról ismerhetjük fel, de a frissen kirepült példányoknál ez még csak alig látható. A barna kánya mellett a vörös kánya fordul elő hazánkban.

A barna kánya a nagy folyók mentén elterülő ártéri puha- és keményfa ligeterdők jellegzetes fészkelő madara. Hazai fészkelő állománya 1960-1980 között drasztikusan lecsökkent. Azóta lassú erősödés figyelhető meg, állománya napjainkra stabilizálódott. Sajnos nem ismerjük a csökkenés és a megerősödés pontos okát sem. Egész Eurázsiában előfordul. Vonuló madár, a telet a Földközi-tenger mentén tölti, de eljuthat a trópusi Afrikába is. Időnként egy-egy példány áttelel. Mivel vonuló faj, fenntartása, hazai fészkelő állományának megőrzése nem csak a mi feladatunk, abban közre kell működnie a vonulás és telelés során érintett országok természetvédelmi szerveinek is – írják. Fészekalja 2-4 tojásból áll, a fiókák általában egy hónap alatt kelnek ki, és 40-50 napig tartózkodnak a fészekben. A kányák táplálékának jelentős részét képezik a dögök. A legyengült halakat a víz felszínéről is összeszedi. Sok elgázolt állatot, ezek mellett madárfiókát, kisemlőst fogyaszt.

Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma is nagy. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel. Magyarországon fokozottan védett, természetvédelmi értéke 500 000 forint.

(Forrás: Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatósága/ MME, Fotó: Instagram)

Magyar Állatvédelem