A francia Nemzetgyűlés képviselői elfogadták a háziállatoknak szánt elektromos nyakörvek vagy fojtószalagok értékesítését és használatát tiltó törvényjavaslatot. Ha a szenátus is jóváhagyja a tilalmat, Franciaország csatlakozik más európai országokhoz, amelyek már hoztak törvényt ezen a területen.
Tüskés nyakörvek, fojtónyakörvek és elektromos nyakörvek… ezek az úgynevezett „kiképző” eszközök, amelyeket azoknak a kutyatulajdonosoknak (és ritkábban macskatulajdonosoknak) árulnak, akik szeretnék megfékezni kedvencük ugatását, megakadályozni, hogy elszaladjon vagy meghúzza a pórázt, fizikai és lelki szenvedést okoznak az állatnak. Ezek a nyakörvek Magyarországon 15-20 ezer forintos áron kaphatóak, az egyik webshop például gyerekkel reklámozza.
A francia képviselők január közepén szinte egyhangúlag (111 igen, 5 nem szavazattal) megszavazták azt a törvényjavaslatot, amely
betiltja e kényszerítő eszközök forgalmazását, és 750 eurós (közel 300.000 Ft) bírsággal bünteti használatukat.
A szöveg január 10-én, a gazdasági bizottságban a nemzetgyűlés valamennyi frakciójának jóváhagyását megkapta. A javaslat tehát az egyetértés légkörében került elfogadásra. A törvényjavaslat előadója, Corinne Vignon, az Assemblée Nationale (Nemzetgyűlés) állatjóléttel foglalkozó munkacsoportjának elnökévé képviselőnője szerint „szerény, de elvárt, a polgárok határozott igényének megfelelő”.
Corinne Vignon számára e nyakörvek betiltása első lépés a kutyatulajdonosok, valamint a velük kapcsolatba kerülő szakemberek (kiképzők és állatorvosok) felelősségre vonásának kérdésében. „A nyakörvekkel az a probléma, hogy egy fájdalomra és fizikai korlátozásra kiképzett állat olyan állat, amelynek fizikai és pszichológiai problémái lesznek, és nagyobb valószínűséggel fog harapni”.
Minden ötödik kutya viselt már ilyen eszközt
Mennyire elterjedt ezeknek a nyakörveknek a használata? Az értékesítési adatok nem ismertek, de egy 2018-ban Franciaországban végzett tanulmány szerint minden ötödik kutya viselt már ilyen eszközt. A Francia Állatorvosok Szövetsége (AFVAC) 2022 novemberében kiadott nyilatkozatában azt állította, hogy
„a tréningnyakörvek használata káros következményekkel jár az állat fizikai és pszichológiai egészségére”,
és hogy „a tréningben való használatuk nem indokolt”. Az egyesület megerősítette, hogy ezek a nyakörvek
az esetek közel 10%-ában fizikai sérüléseket, például a bőr elhalásával járó égési sérüléseket okozhatnak, és hogy az állatban fóbiás, szorongó vagy depressziós állapotokat idézhetnek elő, valamint súlyosbíthatnak bizonyos viselkedési zavarokat.
A Corinne Vignon által megkérdezett állatorvosi szervezet szintén a tiltás mellett nyilatkozott, akárcsak a Belügyminisztérium, amelynek soraiban számos kutyás csapat van, amelyek most már más kiképzési módszereket alkalmaznak. A törvényjavaslatban azonban kivételt tettek a katonai kutyák számára, valamint a veszélyes kóbor kutyák befogására irányuló műveletek esetében.
A Brigitte Bardot Alapítvány már több hónapja figyelmeztet az elektromos nyakörvek és fojtószalagok kockázataira, amelyek a szervezet szerint hozzájárulnak az elaltatásra szoruló, elhagyott állatok számának növekedéséhez. „Az erőszak fokozódik az ilyen nyakörvek nehéz helyzetben lévő kutyákon való használatával” – mondta Lorène Jacquet, az alapítvány kampánymenedzsere.
„Olyan állatokat törnek meg, amelyeknek már eleve viselkedési problémáik vannak, növelik a stresszt és a veszélyessé válás kockázatát.”
Ha a Szenátus is elfogadja a kényszerítő nyakörvek betiltását, Franciaország csatlakozik azon országok listájához, amelyek már hoztak törvényt ebben a kérdésben, köztük Németország, Dánia, Ausztria, az Egyesült Királyság (ahol már 4 éve betiltották), Svédország és Ausztrália. Több képviselő is hangsúlyozta, hogy a következő lépés a kutyakiképző szakma jobb szabályozása lesz, amelyet már kétnapos, állattal való érintkezés nélküli távoktatással is lehet gyakorolni. „Vannak nagyon komoly szakemberek, és az állatorvosok ismerik a jó kiképzőket, de itt az ideje, hogy jobban szabályozzák ezt a szakmát” – mondta Corinne Vignon a javaslat beterjesztője.
Le Monde – Magyar Állatvédelem