Kereken 70 birka tartja karban a Duna-sziget északi részének növényzetét, leváltva a gépi fűnyírást. A birkák megkezésük óta, szorgalmas munkájukkal közel 6 hektárnyi területet nyírtak le.
“Az állatok segítségével a fajok sokszínűsége is erősödik a bécsi Duna-szigeten. A birkák nemcsak halkan teszik a dolgukat, hanem a fűnyírókkal ellentétben több virágos növényt is meghagynak. A bogáncsokat például mindig elkerülik, így azok ritka vadméhfajoknak tudnak táplálékot biztosítani“ – mondta Ulli Sima, a Duna-szigetért felelős városi tanácsnok.
A birkák ráadásul olyan nehezen megközelíthető területeket is elérnek a szigeten, melyek fűnyírókkal nem lennének hozzáférhetőek.
A folyamatos legelésnek köszönhetően pedig a gyorsan visszanövő fajokat is kordában lehet tartani. Előnye még ennek a természetes módszernek, hogy a zsenge, alsó fűtakaróhoz is több napfény jut el, így könnyebben tud növekedni. A mezőkön ezáltal színes virágbüfé fejlődik, melyen különböző rovarok, mint például a pillangók és szöcskék is jól érzik magukat.
A pásztorok naponta látogatják az állatokat és azonkívül, hogy cserélik a vályúk vizét, meggyőződnek arról is, hogy minden rendben van a birkákkal. Kereken egy hétig marad a bégető fűnyíró csapat egy-egy elkerített zöldterületen. Ha kész vannak a legeléssel, a mobilkerítés áthelyezésre kerül és máris a következő mezőn van a sor.
A szigeti-gyapjasok kizárólag azzal táplálkoznak, amit ez a természetközeli környezet nyújt számunkra.
A látogatókat ezért arra kérik, hogy semmi esetre se etessék az állatokat és ügyeljenek arra, hogy a kutyáik pórázon sétáljanak mellettük.
Ahogy az évek teltek úgy váltak a bécsi Duna-sziget birkái igazi közönségkedvencekké. Sokan csak azért látogatnak ki a sziget északi oldalára, hogy láthassák őket. Az idei évben először volt alkalma a népes rajongótábornak online-szavazás keretében nevet adni az újonnan született kisbárányoknak.
“Flocki“ lett a neve annak a Kerry-Hill juhnak, amely a fülén, az orrán és a lábain található fekete foltjaival elbűvölte a közönséget. Kezdetekben még bár nagyon visszafogottan viselkedett s sok időt töltött anyja társaságában a kisbárány, de időközben már meg is hódította gyapjas társaival a Duna-sziget természetközeli mezőit.
Ez a fajta legeltetés 2018-ban startolt el a Bécsi Városháza Duna-szigetért is felelős MA 45- ügyosztályának patronálásával. 2019 óta pedig a LIFE DICCA nevű EU-projekt is felkarolta az ilyen jellegű állattartást és legeltetést, melynek keretében különböző intézkedések által próbál meg Bécs városa reagálni a klímaváltozás kihívásaira a Duna-szigeten.
Magyar Állatvédelem, fotó: Kablhof