Napjainkban az állatvédelemre egyre nagyobb figyelem terelődik a társadalom részéről, köszönhetően annak, hogy az emberek közös ügyüknek érzik az állatok védelmét. Olyan komplex társadalmi kérdésről beszélünk, amely hatással van szociális és gazdasági életünkre, befolyásolja a környezet- és természetvédelemhez való hozzáállást, emellett érinti a pszichológia és a kriminalisztika területeit is.
Emiatt a Civilút Alapítvány online állatvédelmi konferenciát szervezett „Az állami szervek és a társadalmi szervezetek szerepe, feladata és lehetőségei az állatvédelem területén” címmel.
A tanácskozás célja, hogy a döntéshozó szervek, a tudományos élet szereplői és az állatvédelemmel foglalkozó civil szervezetek között elősegítse és tovább erősítse az együttműködést.
Gulyás Andrea, a Civilút Alapítvány kuratóriumi tagja megkeresésünkre beszámolt az online állatvédelmi konferencia szervezéséről, történéseiről, emellett állattartóként elmesélte személyes véleményét a felelős állattartásról is.
– A konferencia sikerességét jól mutatja, hogy az állatvédelem különböző területeinek képviselői között egyetértésben zajló párbeszéd és együttműködés alakult ki. Mindez az előadások utáni kerekasztal-beszélgetés során jött létre, ahol az állami szervek és a civil szervezetek megvitatták, hol tart az állatvédelem hazánkban és Európában, milyen segítségre van szüksége az állatvédelemmel foglalkozó civil szervezeteknek társadalmi és kormányzati oldalról. Emellett az állatvédelem miniszteri biztosának kinevezésével és az Országos Állatvédelmi és Állatjóléti Tanács megalakulásával a döntéshozóknak milyen további lépéseket kell tennie az állatvédelem joggyakorlatában, edukációs, prevenciós és támogatási programjaiban – mondja Gulyás Andrea.
Napjainkban – az internet és a közösségi média segítségével – az állatok védelme mellett az állatok jóléte is a társadalmi gondolkodás homlokterébe került.
A kedvtelésből tartott állatok száma is megnövekedett az elmúlt tíz évhez képest, és a házi kedvenceknek, illetve a gazdáiknak számos rendezvényt hoztak létre, amelyek az állatvédelemre és a felelős kutyatartásra kívánják felhívni a figyelmet.
– Gondoljunk csak bele, egyre több kutyás rendezvényen vehetünk részt, de például nemrégiben megnyílt a hatalmas népszerűségnek örvendő keszthelyi kutyás szabadstrand is. Az állathotelek vagy az állatbarát munkahelyek, szállodák és éttermek szintén azt teszik lehetővé, hogy az állattartókat ne zárják ki ezekről a helyekről, és a gazdik még több, tartalmasabb és hasznos időt tudjanak eltölteni kedvenceikkel.
Az állatjóléttel párhuzamosan az állatvédelemben is jelentős változások történtek, hiszen az állatkínzás nemcsak szabálysértésnek, de bűncselekménynek is számít. Sajnos, ezen a téren Magyarország már-már listavezetőnek mondható európai viszonylatban.
A kormány az állatvédelmi civil szerveztek támogatására is szeretne nagyobb figyelmet fordítani. Jelenleg magánfelajánlásokból és a személyi jövedelemadó 1%-ával tartják fenn magukat az állatmenhelyek, de fontos lenne, hogy az állami támogatások rendszerébe is beépüljön az állatvédelmi civil szerveztek támogatása.
– Nem szabad elfelejteni az ivartalanítás fontosságát sem. Az ebek, macskák ivartalanítása szintén segítséget nyújthat az állatmenhelyek számára, ugyanis a kóbor kutyák csökkenésével a menhelyek sem lennének ennyire terheltek. Emellett nem kellene ennyi ebrendészeti eljárást indítani, valamint nem lenne szükség ennyi állat elaltatására. Az ivartalanításra úgy kell tekinteni, mint a jövő állatvédelmére! – véli Gulyás Andrea.
A cikk bővített változatát a Kistermelők Lapja júniusi számában olvasható.
magyarmezogazdasag.hu
